A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban

órakor azt jelentette Grolmann altábornagynak, a „Dél" hadseregcsoport vezérkari főnö­kének, hogy „Az ellenség Megyaszót és Szikszót elfoglalta." 30 A térségünkben súlyos helyzetbe került harcoló egységek megsegítését a 24. páncélos hadosztály ideirányításá­val akarták elérni. „Guderian Miskolcot egy olyan fontos csomópontnak tartja, hogy a vezérkar megparancsolja a város megtartását. Hogy a helyzetet ott ismét helyreállítsák a 24. páncélos hadosztály ne a Dunántúlra legyen szállítva, hanem Miskolc térségében legyen bevetve." 31 Mindez a Boninn ezredesnek, a Szárazföldi Hadsereg vezérkara had­műveleti osztálya vezetőjének a „Dél" hadseregcsoport hadműveleti osztálya vezetőjével, Grolmann altábornaggyal november 30-án 14 óra 45 perckor folytatott telefonbeszélge­téséből derül ki. Az ellenlépés megtételének fontosságát jelzi, hogy mikor Grolmann altábornagy a 20 órakor kezdődött telefonbeszélgetésben a vezérkarnak jelzi, hogy „a 24. páncélos hadosztálynak az arcvonalból kivont alakulatai már útban vannak a kijelölt berakodó állomások felé a Dunántúlra szállítás céljából", erre Wench altábornagy úgy reagál, hogy „Akkor ezeket az alakulatokat meg kell fordítani és Miskolc térségébe kell irányítani." 33 A 24. páncélos hadosztály parancsnoka, Gróf Walvitz-Nostiz tábornok kis törzsével gépkocsin egyébként már az előző nap megérkezett hadosztályának bevetési területére, Selyebre, de a parancsnokságot veszélyeztető súlyos harci helyzet miatt de­cember l-jétől már Gagyvendégiben rendezkedett be a hadosztály-parancsnokság. Paul Klatt altábornagy visszaemlékezésében a nap harcainak súlyosságát úgy jellemzi, hogy a 3. hegyihadoszály ütegei a tüzelőállásokban vívtak közelharcot. Állást csak éjjel tudtak változtatni a rohamlövegek segítségével. 34 December l-jén már megérkeztek a 24. páncélos hadosztály egyes alakulatai, de harcbavetésük sem hozott fordulatot a küzdelemben, pedig kísérő gyalogságukat jelentő­sen megerősítették, hiszen a hadosztály alá rendelték a magyar 1. hegyi dandárt és a német 8. vadászhadosztály három zászlóalját. A németek részéről a kialakult helyzet súlyosságát jól jellemzi Estor ezredes december l-jén 17 óra 57 perckor a hadseregcso­port 5. vezérkari tisztjéhez intézett jelentése, mely összefoglalja a nap során addig történt legfontosabb eseményeket. „Az ellenségnek Szikszótól északnyugatra egy üres térségen (kiemelés Sz. N.-Sz. P) keresztül 6 km-re északnyugati irányban sikerült előrenyomulni. Mint eddig is, itt mutatkozik, hogy az ellenség áttörő támadásának az északnyugati irány a fő iránya, miközben a 3. és a 6. román hadosztály által a Hernád mindkét oldalán foly­tatott támadások csak a szárny biztosítását szolgálják. Szikszóról az ellenség ezred erős­ségben északi irányban nyomult előre, elfoglalta Alsóvadászt, és megkísérelt átnyomulni Homrogdon, de a 24. páncéloshadosztálynak egy felvonulóban lévő alakulata oldalba támadta és déli irányban visszavetette, ettől nyugatra az ellenség ismeretlen erővel a sötétség beálltáig áttört északnyugati irányban és az éleivel elérte Hangácsot. Gyengébb előretörések a Hernád völgyében lévő biztosítóvonal ellen Halmajtól délre »vissza lettek »35 verve.« Az első vonalak (német szempontból) Szikszótól 3 km-re nyugatra - üres térség (Sz. N.-Sz. P) a Homrogdtól délnyugatra 3 km-re és 2 km-re délre lévő biztosító vonala­kig - Kázsmárktól 3 km-re nyugatra - támpontok Halmajtól nyugatra és Halmajtól 2 km-re délnyugatra helyezkedtek el. 30 HIL. 896. mikrofilmtekercs. 31 HIL. uo. 32 HIL. uo. 33 HIL. uo. 34 Klatt P., 1958.313. 35 HIL. 896. mikrofilmtekercs. 510

Next

/
Oldalképek
Tartalom