A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fischl Klára: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell települése

ÁROKTŐ-DONGÓHALOM BRONZKORI TELL TELEPÜLÉSE FISCHL KLÁRA Ároktő-Dongóhalmon

1 1930-ban végzett leletmentést Saád Andor és Megay Géza. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményeinek lapjain megjelent beszámoló szerint: „A csaknem kerekalakú halom magassága kb. 5 méter, átmérője 80-100 méter. A feltárás előtti évtizedekben ez a terület kukorica- és szántóföld volt, ahol »rigolírozási« munkák folytak, minek következtében a Dongóhalom területének legnagyobb részét felásták, a földet felforgatták s így az ottani temetőnek csak maradványait lehetett megmenteni. A földmunkáknál először őskori anyag került felszínre (füzesabonyi kultúra). ... A feltárás közben az őskori telepbe beletemetkezett sírokat szerző tárta fel...". A publikáció a továbbiakban csak a honfoglalás kori és a vaskori sírokat tárgyalja (MEGAY 1956). A Herman Ottó Múzeum leltárkönyvében 53.410.1-221 szám alatt került beleltározásra a Megayék által megmentett leletanyag. Ebből válogatott az ÉszakkeletMagyarország kora bronzkorát tárgyaló monográfiájában Kalicz Nándor is (KALICZ 1968, 118, Taf. LXX-LXXI). A terület mezőgazdasági művelése tovább folyt, majd 1966-ban a helyi tsz silógödröket mélyített a halomba. Ekkor nyílt lehetőség leletmentő ásatásra, melyet Kemenczei Tibor végzett.

2 Az általa kiásott leletanyag beleltározására 2002-2003-ban került sor. E dolgozat az 1930-as leletmentés során begyűjtött leletanyag bemutatását tűzte ki célul, összehasonlítva a korábbi és a későbbi leletmentések folyamán bekerült leletanyagok formai és díszítésben' azonosságait és eltéréseit. Megvizsgáljuk, hogy kimutatható-e az 1930-as leletmentés anyagából - mely a már akkoriban is lepusztult felületű telién folyt - a későbbi ásatási anyagtól eltérő, fiatalabb kerámiaanyag. A 221 beleltározott, réteghez nem köthető tárgy kiválasztása azonban feltehetően díszítésbeli gazdagságukkal függött össze, így igen kis számban került be a múzeumba házikerámia. Magas viszont a csonteszközök és kőeszközök száma. Leletanyag 1. Szürke színű, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, erősen kiegészített, gömbölyű aljú, virágcserép alakú szűrő (6. kép 2). Az edény testét teljesen elborító lyukak a perem alatt 3 cm-rel kezdődnek. M.: 9 cm, pá.: 10,5 cm. Ltsz. 53.410.1 2. Szürke színű, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, erősen kiegészített csonkakúp alakú parázsborító, négyszögletesre kialakított peremmel (6. kép 4). ML: 26 cm, pá.: 6,5 cm, fá.: 11 cm. Ltsz. 53.410.2 3. Kocsikerék-modell (7. kép 4). Átm.: 4 cm. Ltsz. 53410.2 4. Barna színű, cserépzúzalékkal és homokkal soványított, virágcserép alakú csupor kisméretű változata (5. kép 1). Pereme rovátkolással tagolt. Füle a peremből indul és az edény testének felső harmadán támaszkodik. M.: 4 cm; pá.: 4,5 cm, fá.: 2,5 cm. Ltsz. 53.410.5 (KALICZ 1968, Taf. LXX/8). 1 A dolgozat az F46349 számú OTKA pályázat támogatásával készült. " Ezúton köszönöm Kemenczei Tibornak a leletanyag publikálásra való átengedését és szakmai segítségét, továbbá Szathmári Ildikónak szakmai tanácsait. 3 A rajzokat Honti Szabolcs, a fotókat Kulcsár Géza készítette. 59