A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

Székely Albertet ezért is, meg persze társadalmi státusza és vagyonossága miatt, több rangos társával együtt mint túszokat, előbb a sátoraljaújhelyi fegyházban tartották fogva, majd Budapesten, különböző gyűjtőfogházakban. Van Székely Albertnek még egy története 1918-ból. Az esetet többen idézik, az „Egyenlőség" című liberális lap (a magyar zsidóság politikai hetilapja 1886-1938 között) hasábjain jelent meg. Ez a budapesti újság Zemplén Levéltárában nincs meg, számomra nem volt elérhető, így másodlagos forrásokból idézem. 1918-ban fordulat állt be a háború menetében, a szétesés jelei mutatkoztak. A sajtóban antiszemita hangütésü cikkek jelentek meg. Az „Egyenlőség" zsidóellenes megmozdulásokról ad hírt, többek között Újhelyből is: „Az újhelyi dr. Székely Albert volt az első, ki szót emelt az „Egyenlőség" hasábjain 1918. július 6-án egy felhívás keretében. Szerinte, a magyar sajtó csak avval foglalkozik, hogy mennyi állást foglalnak el a zsidók a keresztények helyett és ugyanakkor nem arra ügyel a csendőrség, hogy mennyit lopnak a Dohánygyárban, hanem zsidókat állítanak bíróság elé koholt vádakkal. Es mindez a háború ötödik évében, miután a magyarországi zsidók oly rengeteg vért áldoztak a haza oltárán, ezrével ülnek a családok gyászban apák és fiúk után és sok milliót jegyeztek hadikölcsönre. Önvédelmi liga felállítását javasolta, hogy törvényes úton védhessék meg a zsidók becsületét és egyben megismerjék az ügyészség és bíróság álláspontját. Még abban a hónapban, mikor dr. Székely közzétette felhívását, öles betűkkel ezt a fej címet hozta az „Egyenlőség" - „Mi történt Újhelyben ? " Csupán kilenc nap telt el a felhívástól, mikor a csendőrök a zsinagógába, brutális kegyetlenséggel szakították félbe az imádkozást, valamennyi jelenlevőt a városon át a Központi Kávéházba vittek, onnan pedig a rendőrkapitányságra az utca népe kárörvendezésétől kísérve. Dr. Székely ismét tollat fogott és azt írta, hogy a helybeliek csendesíteni kívánták mondván, hogy a status quo híveket nem bántották „ csak kaftános és pajeszos" zsidókat. Erre aztán felforrt vérrel így fakadt ki: „ ültessenek rács mögé minden aljas zsidót, még ha elegáns úriember is, azonban ha tisztességes pajeszos zsidót szemtelenül templomában merészelnek megtámadni, legyen az orthodox vagy szefárd (chászid), úgy az az én templomom is, én is kaftános és pajeszos zsidónak számítok és arcába csapok a támadónak. Minden igaz és becsületes zsidó a testvérem és inkább eldobom tb. ügyészi címemet és visszaadom kitüntetéseimet, de sohasem leszek hűtlen zsidó". Az újhelyi csendőrség bűnvádi eljárást indított dr. Székely ellen. " Hogy pontosan mi, és miért történt Újhelyben, az még számomra nem tisztázott. Valószínű, hogy a történet bonyolultabb s még további kutatást igényelne. Az eddig elmondottakra visszatekintve a következő részösszegzést szeretném tenni. Mondhatom, hogy sem filoszemita, sem antiszemita nem vagyok. Tudom azt - számos történelmi forrás áttanulmányozása után -, hogy nem minden polgár zsidó és nem minden zsidó polgár - ha a fogalom klasszikus, nemes értelmét nézzük. Azaz: a polgárság, a polgárosodás nem egyenlő a zsidósággal. Kijelenthetem, hogy Székely Albert életútjának ez idáig való áttekintésével - polgár volt; zsidó volt és magyar volt. És most lássuk az utolsó felvonást. Miközben az 1930-as években dr. Székely Albert helytörténeti cikkeit írta a Zemplén számaiba, a Kossuth Kaszinó könyvtárát rendezgette, s közben még - hetvenes éveit járván - ügyvédi tevékenységet is folytatott, Európában felerősödött egy új, veszedelmes ideológia: a fasizmus. Elérkezett az első zsidótörvény 1938-ban, majd a második 1939 májusában. Dr. Székely Albert - akkor már nyugállományú ügyvéd, a II. osztályú polgári hadiérem tulajdonosa, megbecsült társadalmi státuszú ember - a törvény alóli mentesí754