A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

EGY SÁTORALJAÚJHELYI MAGYAR ZSIDÓ POLGÁR: DR. SZÉKELY ALBERT FEHÉR JÓZSEF Úgy 15 évvel ezelőtt, a széphalmi Kazinczy Mauzóleum első vendégkönyvét lapozgatván, szép élményekben volt részem.

1 Elsősorban, mert szívet melengető érzés volt látni azt az egészséges kultuszt, őszinte rajongást, amely megnyilvánult Kazinczy Ferenc iránt, az akkori történelmi nagy Magyarország minden tájáról, Temesvártól Eperjesig, Ungvártól Sopronig és tovább. Minden rendű és rangú emberek zarándokoltak el a szent öreg sírjához: cipészek és földművelők, lakatostanonc és ácsmester, magyar királyi börtönőr és fuvaros és ügyvédek, bírók, hivatalnokok, lelkészek, iparosok, katonatisztek, színészek, mérnökök, kereskedők, orvosok, gazdászok, gyógyszerészek, földbirtokosok, erdészek, apácák, akadémiai tagok és főiskolai, gimnazista diákok. Különösen melengette szívemet egy 20 éves fiatalember, bizonyos Székely Albert budapesti joghallgató bejegyzése 1884. július 9-ről keltezve. Négysoros epigrammát írt, disztichonjait majdnem tökéletesen eltalálva. Bájos esetlenségében is kedves, engem Kölcsey Husztjára emlékeztet. így hangzik: Amikor a hon népei mélyen csendbe merültek, A te szavad hangzott végig e honba': Dicső! Mostan a honfikebel magyarul zeng hymnusokat már Es te babéraidon csendben nyugszol alant. Ugyanő jelzi 1885. augusztus 2-án visszatérő látogatásait: „Mint minden évben, úgy ma is" - Székely Albert; jogász Budapestről. Előbb meggondolkodtatott, hogy ekkora lelkesedés hogyan lehet, egy fiatal joghallgató minden évben leutazzon Széphalomba Budapestről, csak azért, hogy Kazinczy előtt tisztelegjen. Később fölrémlett, hogy ezzel a szép magyar névvel: Székely Albert, már találkoztam helytörténeti témáim között, úgy 20 évvel későbbi időszakban, 1902ben, amikor a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör alakulásának jegyzőkönyvét olvastam, meg jóval később is, 1928-ban, amikor Dókus Gyula alispán magángyűjteményével megalapította a Zemplénvármegyei Múzeumot, minden zempléni múzeum elődjét. Egy bizonyos dr. Székely Albert volt akkor a hagyaték jogi ügyvivője. Gondoltam tehát, hogy egy és ugyanazon személyről lehet szó; így a fiatal joghallgató lehet zempléni is, nem pedig budapesti. így is volt ez; ettől kezdve folyamatosan jegyezgettem kis cédulákra egyéb munkáim közben a véletlenszerűen előbukkanó, rá vonatkozó adatokat. Eközben az is kiderült valamelyik dokumentumból, hogy zsidó emberről van szó e kifejező magyar családnév alatt. Meggyőződtem arról, hogy igen érdemes emberről van szó, így munkásságának fő vonásait végül Sátoraljaújhely Lexikonában foglaltam össze egy szócikkben. 1 Elhangzott a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és a Bodrogközi Művelődési Egyesület által rendezett „Polgárosodás Zemplénben" című konferencián Sárospatakon, 2004. június 25-én. 748