A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Liszek Zsuzsa: A Borsod Megyei Repülő Klub története 1934-2004

dellezéssel foglalkozott. Másodszor: közös életterük a repülőtér. Végül, hosszú évtizedeken keresztül a modellezők és a repülők közös támogatója a Lenin Kohászati Művek MHSZ szervezete; egy épületben, a Maros utcán volt a bázisuk. „A modellezés egésszé teszi az embert, kézügyességet fejleszt, komplex figyelmet és precizitást követel; ugyanakkor a józan ész tapasztalataira épít. Benne van az aerodinamika, a fizika, a meteorológia, a komputertechnika, az elektronika tudománya. Igényességre nevelő aktív szórakozás, sport a szabad levegőn." 1990-től A Borsod megyei Aero Club 1990-től az MHSZ jogutódjaként működött tovább. A korábbi éves anyagi támogatástól viszont elesett a miskolci sportrepülés, ezért igen nehéz helyzetbe került maga az egyesület. A következő két évben a klub a korábban felhalmozott tartalékokból biztosította működését, de ezután gazdasági szemléletváltásra kényszerült: ki kellett alakítania a piacorientált felfogást és tevékenységi formákat. A rendszerváltás történelmi eseményei az MRSZ önállóvá válását, független szerepének, a szabad fejlődés lehetőségének megvalósulását hozta. A klubok - így a miskolci is - e szabad lehetőségekkel élve keresték helyüket, létrehozták és megszervezték a helyi repülés feltételeit. A korábban még állami támogatást élvező sportrepülés visszanyerte ugyan a teljes függetlenségét, de egyidejűleg anyagi támogatását elveszítette. A zárt területnek nyilvánított miskolci repülőtér 1991-ben megnyílt a civil közönség előtt. Bárki felkereshette - és felkeresheti - a légikikötőt, nézelődhetett, érdeklődhetett; illetve - térítés ellenében - lehetőség nyílt utasrepülésre. Az 1990-es évek elején Gönczi Gyula - két fő kíséretében - a klub matuzsálemikorú, Rubik Ernő által tervezett Szuper Futár nevű repülőgépével részt vett a Svájcban rendezett Old Timer Világtalálkozón, ahol szépen szerepeltek. A repülőgép mai napig is a klub tulajdonát képezi. Közben megérkezett a miskolci repülőtérre két Cessna 150 típusú repülőgép, ami egy Amerikai Egyesült Államokban élő, magyar származású vállalkozó közbenjárásának köszönhető. Az üzletember 5 évre szóló szerződést kötött a klubbal, melynek értelmében az ide érkezett gépeket a klub tagjai kereskedelmi tevékenységre használhatták: így pl. légi taxizásra, fotózásra, oktatásra, reklámtevékenységre, utasszállításra, illetve a térségben található vegyipari üzemek csőhálózatának légi ellenőrzésére. 1994-ben a miskolci repülőtéren tartották 50 éves jubileumi találkozójukat az 1944-ben végzett Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap I. fokú, motoros repülőgépvezetői, tiszti és tiszthelyettesi hallgatói. A találkozón hét ország (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Németország, Belgium és Magyarország) képviseletében 71 fő vett részt. A négy szervező közül Básti József 'kapta a legtöbb elismerést. Ebben az évben a Borsod Megyei Aero Club megünnepelte a miskolci repülés 60. évfordulóját. A vendégek és látogatók ellátásán, a légi műsor összeállításán kívül a földi program megszervezése is fontos szerepet játszott, hiszen a klub vezetői rájöttek arra, hogy a repülőnapi sétarepülésen és a bemutatókon kívül szükség van „lenti" programokra. Ugyancsak 1994-ben a sárkányrepülés egyik legnagyobb, helyi szinten zajló, de országos hírű eredménye a vontatásos repülés módszerének kifejlesztése. Lényege: a függővitorlázó (köznapi nyelven: „gyalogsárkány") gépeket motoros sárkányrepülővel segítik a levegőbe. 21 Észak-Magyarország, 1996. június 22. 737