A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
KÖZLEMÉNYEK - Liszek Zsuzsa: A Borsod Megyei Repülő Klub története 1934-2004
játékházacskák terültek el a külső perifériák lakásai a gép alatt. A széles Zsolcai-kapu után a Búza-téri görög templom; majd a gyönyörűen megvilágított Minoriták temploma és a Széchenyi utca tűnt szembe, melynek fényei kivilágítottak az úttestre. Szabad szemmel is jól kivehetően sürögtek-forogtak az apró emberek az utcákon; a siető villamos; az utcán szaladó autók reflektora vitt elevenséget ebbe a nagyszerű képbe... Elsuhantunk az Avas fölött. A Mindszenti templom homlokzatának glóriája messzelátszóan hintette sugarait; olyan alacsonyan járunk most, hogy a felfelé néző és meg-megálló embereket jól lehet látni... Most a vasgyár felé szállott a gép. Vonalzóval húzott, szabályos háztömbök impozáns tömege terült el alattunk. A gyár egyik kohójában éppen öntöttek, és a tűz fénye tündéri módon világította be a műhelyek, sínek, daruk misztikus acélszövedékét; az volt a benyomás, mintha egy tűzpiros, titokzatos virágot tűztek volna le a házak közé.. " XA - emlékszik vissza 1930-ban megélt repülős kalandjára egy korabeli újságíró. 1931. május 15-én megtartotta alakuló közgyűlését a Miskolci Sportrepülő Társaság; ahol egyben ünnepélyes keretek között létrejött a Bükk-Mátravidéki Aero Club. Célja: Borsod-Gömör, Zemplén-Abaúj és Heves vármegyék területén reprezentálja a magyar aviatikát. A gazdaságilag önálló, független szervezet a várostól, a vármegyétől, valamint a Magyar Aero Szövetségtől kapott támogatást. A szervezet közvetlen felettes szerve a Légügyi Hivatal, illetve a Magyar Aero Szövetség volt. A klub feladata a repülés propagálásán, ismertetésén kívül az anyagi alap megteremtése (repülőgépek beszerzése, a repülőtér bérlése, hangár építése, oktatók alkalmazása) és a gyakorlati repülés megkezdése. A repülőklub aktív tagsága a MOVE (Magyar Országos Vitorlázó Egyesület) és a Szemere cserkészcsapat tagjaiból állt össze. Az iskolák, technikumok, valamint a városi alkalmazottak a MOVE repülési osztályába tömörültek. A klub első elnöke vitéz Borbély-Maczky Emil lett, aki - mint a megye teljhatalmú vezetője - céltudatos és eredményes munkát végzett. Ügyvezető főtitkárrá dr. Spiry Endre vármegyei tiszti főorvost választották. A miskolci repülésben az aktív élet azonban csak 1933-ban kezdődött, mert a belügyminiszter ekkor hagyta jóvá a klub alapszabályát. 1934 elején megkezdődhetett a sportrepülés megszervezése: a klub már rendelkezett annyi pénzzel, hogy repülőgép beszerzésére, illetve hangár építésére is gondolhattak. A miskolci repülőtéren már az alapítás évében - félkatonai szervezetként - megindult a motoros pilóták kiképzése, s gyakorlatilag több éven át a klub fő profilját e repülési mód képezte. Bár motoros repülésre a miskolci repülőtér megfelelő volt, a klubtagok az egyesület megalakulása óta folyamatosan kerestek a sikló- és vitorlázórepülésre alkalmas terepet, így jutottak el a Sajókápolna határában elterülő dombokhoz: „A szél áramlása úgy görbül egyenletes hullámokban, mint a tenger vize; míg útjában meredek hegyoldalt nem talál. Az ilyen hegyoldalaknál van a legkedvezőbb hely a vitorlázás számára. Ugyanis itt a levegő felfelé áramlik és magától emeli a gépet; mert a szél a kitérés legtermészetesebb irányát követi, amikor fölfelé törekszik és igyekszik kikerülni az eléje tornyosuló akadályt. A lejtő mentén megtorlódva felgyorsul és olyan erővel szökik a hegyoldal csúcsa felé, hogy annak tetején valóságos aeterikus liftet képez, mely magával viszi, ami útjába akad. A madarak is ösztönszerűleg keresik az ilyen helyeket; hogy fáradság nélkül úszhassanak a levegőben..." 14 A miskolci sportrepülés története - Kronológia 1911-1950. - Kiadja: Borsod Megyei Repülő Klub Miskolc, 2001.38-39. 15 A miskolci sportrepülés története - Kronológia 1911-1950. - Kiadja: Borsod Megyei Repülő Klub Miskolc, 2001.83. 732