A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Liszek Zsuzsa: A Borsod Megyei Repülő Klub története 1934-2004

gépek elterjedése a fogyasztási szokásokat is megváltoztatta: ma már nem csodálkozunk azon, ha a világ más részéről származó friss étel, vagy egyéb áru kerül a kosarunkba. A sportrepülést tekintve: Magyarországon 1989-ben lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a sportági szakszövetségekről. A rendelet értelmében a szakszövetségeknek át kellett alakulniuk és 1989. december 31-ig kérniük kellett nyilvántartásba vételüket. A klubok arra törekedtek, hogy önálló egységekké és önfenntartókká váljanak. Az 1990-ben megtartott közgyűlésen a volt MHSZ Repülőfőnökséghez tartozó repülőklubok úgy döntöttek, hogy kilépnek az MHSZ-ből és a repülősportot önálló szervezeti formák között kívánják folytatni. A következmények - anyagi oldalról nézve - drasztikusak voltak. A magyarországi repülőklubok néhány évig tudtak működni a korábban felhalmozott készleteikből, de be kellett kapcsolódniuk a piaci törvények diktálta versenybe. A sportrepülés története Miskolcon és a Borsod Megyei Repülő Klub 1945-ig Hazánk fiai már a század elején az úttörők között szerepeltek a repülés fejlesztésében: mint tervezők, pilóták, lelkes sportemberek, beírták nevüket a repülés történelemkönyvébe. A trianoni szerződés (1920) gúzsba kötötte ugyan a „magyar szárnyakat"; de a fiatalság megtalálta a módját, hogy ilyen áldatlan körülmények között is meginduljanak a próbálgatások. Ezt a lehetőséget a vitorlázórepülés rejtette magában. így hazánkban többek között a miskolci és a diósgyőri fiatalok is vették a bátorságot, és saját vitorlázógép építésébe kezdtek. 1910. június elején rendezték Budapesten az első nemzetközi repülőnapot, külföldi résztvevőkkel. Huska Vilmos miskolci fegyvermester és műszerész a bemutatón látottak alapján elhatározta, hogy megépíti saját repülőgépét. Azonban őt is utolérte a magyar feltalálók sorsa: a környezet érdektelensége. Az 1911. október 16-i első miskolci - egyben az első vidéki - repülőnapon így nem szerepelhetett repülőgépével. Az eseményt sajnos a magyar aviatika története sem jegyzi, pedig Huska ötlete - az állítható légcsavar - megelőzte a század repülőtechnikáját. A repülőverseny iránt egyébként nagy érdeklődés mutatkozott, hiszen ilyen jelentős látványosságra még megközelítőleg sem került sor addig Miskolcon. A verseny színhelyéül a Sajó-parti tüzérségi gyakorlótér sportszerű és praktikus berendezései, valamint az ott felállított hangárok szolgáltak. Az 1910-es években Miskolcon megindult a repülőgép-építő ipar; 1922-ben a Kereskedelmi Minisztérium állami kezelésbe vett repülőtér-gondnokság létesítését tervezte a városban, a repülőszolgálat fenntartása céljából. Ebben az időben megindult MiskolcBudapest között a légiposta-közlekedés. 1929-ben szállt fel Magyarországon először vitorlázó repülőgép a Farkashegyről. A hír pillanatok alatt elterjedt és hatalmas lelkesedést váltott ki az emberekből. Ennek következtében a vidéki városokban sorra alakultak a repülőklubok, melyek szervezeti kereteit a megyék, a városok társadalmi szervezetei, az egyetemek, valamint a cserkészmozgalmak adták. A harmincas években Miskolcot a felvidéki repülősport központjává kívánták fejleszteni. „Miskolc fölülről sokkal szebb, mint lentről... Egészen különös és újszerű azt a várost, amelyben az ember életét leéli, egyszer csak olyan nézőpontból látni, amely eddig csak a madaraknak adatott meg. Nagyon elősegíti az ember életfilozófiájának a kialakulását is az, ha repülőgépről kicsinynek láthatja azokat a nagy méreteket, melyeknek lábainál naponta elsétál, és amelyeknél megszokta, hogy rájuk felnézni kell... Mint apró 731