A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Alabán Péter: Paraszti gazdálkodás és társadalom Domaházán a dualizmus idején és a Horthy-korszakban

anyag a társas birtoklás elterjedéséről tanúskodik: a közös birtokosok száma a 70-et is meghaladta a településen. Az első világháború után a Nagyatádi-féle földreform új helyzetet teremtett. Fő célként a minél szélesebb tömegek (minél kevesebb) földhöz juttatását tűzték ki, melynek köszönhetően nőtt ugyan a parasztbirtokosok száma, fennmaradásuk azonban sokszor csak kiegészítő jövedelemforrás szerzésekor volt biztosított. A változásokkal néhol igen nagy mértékű üzemnagyság-csökkenés figyelhető meg a birtokstatisztikában. Ezek alapját a gazdaságok (mezőgazdasági üzemek) jelentették, vagyis nem a birtokosok számát vizsgálták. így bár 1935-ben 1000 kat. holdon felüli nagybirtokot is találunk a községben, ez nem egyetlen birtokos, hanem a kisbirtokosság legeltetési társulatának tulajdona volt. Az adatokból kitűnik továbbá, hogy a legnagyobb - 50% fölötti - arányt ebben az évben az 5-50 kat. hold közötti gazdaságok mutattak.

40 A térség gazdasági folyamatait jól szemléltetheti az alábbi táblázat:

41 KÖZSÉGEK 1895 1935 A változás mértéke (%) 1895-1935 KÖZSÉGEK A faluhatár területe (kat. hold) Gazdaságok A faluhatár területe (kat. hold) Gazdaságok A változás mértéke (%) 1895-1935 KÖZSÉGEK A faluhatár területe (kat. hold) száma átlagos nagysága (kat. hold) A faluhatár területe (kat. hold) száma átlagos nagysága (kat. hold) A változás mértéke (%) 1895-1935 Domaháza 4638 168 27,60 5011 243 20,62 -25,29 Kissikátor 1796 44 40,82 1786 85 21,01 -48,53 Ozd 1767 85 20,79 1912 427 4,48 -78,45 4. táblázat: A paraszti üzem nagyságának változásai a Hangony-vólgy településein a 20. század első felében A két világháború közötti időszakban a faluhatár hasznosítás szerinti megoszlása szinte nem változott; még a szántóföldek erdőterületek rovására történő terjeszkedése is alig mutatkozik meg a számokban (1824 kat. hold: 36%, ül. 1306 kat. hold: 26%), holott az irtásos gazdálkodás előrehaladtával ez várható lenne. A szántóföldi müvelés kereteit ekkor is a háromnyomásos gazdálkodás határozta meg, amely részben az elhúzódó tagosításoknak volt köszönhető: Domaházán 1929-ben, sőt még 1940-ben is részleges tagosítások zajlottak. Fejlődésbeli törést a második világháború kitörése jelentett, mely - bár kisebb emberveszteséggel járt, mint az első - következményeire nézve súlyosan érintette a Barkóságot, s annak népességét. Újabb irányvonal 1945 után, a kommunista törekvések előtérbe kerülésével bontakozott ki, s gazdaságpolitikailag - helyi szinten - nem várt fordulatot hozott a paraszti magántulajdon felszámolásával. Vö. Mezőgazdasági statisztika, 1936. 41 Forrás: Mezőgazdasági statisztika, 1896, 1936. 42 A táblázatban szereplő falvak az 1935. év állapotainak megfelelően a Hangony-völgy Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyéhez tartozó településeinek adatait tartalmazzák. 656