A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Alabán Péter: Paraszti gazdálkodás és társadalom Domaházán a dualizmus idején és a Horthy-korszakban

igényt. A faluközösségen belüli változások harmadik korszaka a két világháború között bontakozott ki, s a szocialista rendszerben zárult le. A központi funkciót a kiscsalád rokonság - had töltötte be, mely formula esetében a hangsúlyt a család termelői funkciójának háttérbe szorulására és a női munkavállalás megjelenésére kell helyeznünk 1945 után. A közösség mellett a hagyományos paraszti világban betöltött - korántsem elhanyagolható - szerepe alapján végül a vallást sem mellőzhetjük a barkó etnikai csoport jellemzésénél. A Hangony patak völgyének egykor Gömörhöz tartozó községeiben a rozsnyói, majd Trianon után az egri püspökségnek köszönhetően már igen korán megvetette a lábát a katolikus egyház, szemben a Sajó-völgy jelentős számú református népességével. A 17. századi ellenreformáció szintén a katolikus vallást erősítette meg. Domaházán az egyház 1332-től, egyházi anyakönyvezés 1732-től létezik. Korszakunkban a lakosság felekezeti megoszlása a százalékos arányokat tekintve szinte alig váltóÉV LAKÓNÉPESSÉG ÉV Száma összesen (fő) Római katolikus Református Izraelita ÉV Száma összesen (fő) fő % fő % fő % 1854 840 825 98,40 15 1,59 1880 808 791 97,90 8 0,99 9 1,11 1900 881 869 98,64 7 0,79 7 0,79 1910 974 968 99,38 1 0,10 0,51 1930 1076 1067 99,16 6 0,56 3 0,28 1941 1118 1100 98,39 13 1,16 4 0,36 2. táblázat: A lakosság száma és vallási megoszlása Domaházán (1854-1941) A rendszeres templomjárás, a gyermekek keresztelése, áldoztatása és bérmálása a korábbi időszakhoz hasonlóan ma is jellemző az itt élőkre, bár a fiatalabb generációnál a vallásgyakorlás érezhetően egyre inkább háttérbe szorul. Paraszti munka és gazdálkodás A rossz minőségű talajon folytatott földművelés miatt Domaházán az állattenyésztés jelentette a gazdálkodás fő ágazatát. A községben a rendelkezésünkre álló információk szerint a hadak a 19. század elején még külön-külön legeltették állataikat. Ennek megfelelően például külön kondása volt az Elekeknek, a Hollóknak és a Kisbenedekeknek. Az állattartáson belül a legeltető marhatartásnak két fajtáját szükséges megkülönHolló kiszi Józsefné (sz. 1901) hozománya a következő értékű vászonneműkből állt 1920 körül: 1520 db abrosz (100 forint), 30-35 db kendő (30-40 forint), 12-15 db fejel takaró (házi vászonszőttes, mellyel a párnát letakarták az ágyhuzat védése érdekében - 60-70 forint) 10 db hamvas (szögletes vászonszőttes, amit a háton viseltek és abban hordták haza a szénát, füvet a mezőről - 60 forint), 6 db lepedő (100-200 forint), 2025 db pendel (női alsónemű - 75 forint), 20-25 db ingváll (50-60 forint), 8 db kötő (30 forint), 20-25 db zsák (50-60 forint), 1 db ponyva (300-350 forint), 40 db törülköző (22 forint), 16 db törlő (12 forint), 2 db szalmazsák (160 forint), 6-12 db turbuk (fejalj, melybe a tollat, pelyhet rakták - 40-50 forint). A felsorolt tételek összértéke kb. 1200 forint. (Forrás: Molnár B., 1963. 46.) 21 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Archívum Vetus 1017. sz.-Par. Domaháza. Idézi: Soós /., 1985. 178. 22 Forrás: Dobosy L, 1991. 14.; Népszámlálás, 1882, 1902, 1912, 1932, 1976. 651