A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

felvetődött... A levegőváltozás, a háziasszonyok szívessége - anyja is finom, kedves aszszony volt - sok könyv és sok intellektuális beszélgetés, asszonyi dolgokban nyílt és okos felfogása - minden vonzó volt, amire emlékszem. Egyetlen egyszer keveredtünk nagyobb vitába a nemzetiségi kérdés felett, de ez sem ment túl a teoretikus vita keretén.'" A körtvélyesi világ érdekes dokumentumai az ebből az időszakból fennmaradt képes levelezőlapok.

13 Fontosak, hiszen a képzőművészeti alkotásokon kívül csak néhány fénykép maradt meg az épületről, így csak általuk idézhető fel a kastély eredeti kinézete.

14 Rendkívül érdekes az a két képeslap, amelyeket a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek, mert ezek esetében a képnél sokkal lényegesebb a feladó és a címzett, valamint az elküldött üzenet. Az egyiket Lesznai Anna és Jászi Oszkár küldte Adynak, a másikat Lesznai Márffy Ödönnek.

15 Különösen az Adyhoz írt képeslap szövege sokatmondó: „ Kedves Ady, köszönöm meg nem érdemelt ítéletét és kedves sorait. Sokat és szeretettel beszélünk magáról. Mali S reméljük, hogy egyszer itt is leszünk együtt. Oszkár Iván 6 nyájasan üdvözli és kéri, hogy maradjon meg ellenzékinek. " Moskovitz Geyza halála (1913) és a világháború kitörése azonban véget vetett ennek az idillnek. Balázs Béla 1918. augusztus 4-én ezt írta naplójába: „Aztán Körtvélyesre mentünk. ... Körtvélyes gyönyörű volt. Geyza bácsi (Mali apjának) halála óta csöndesebb. Rajtunk kívül nem is volt ott senki. " A háború alatt több súlyos tragédia érte Lesznai Anna családját. Az erdélyi harcokban meghalt bátyja, Iván, akiről Jászi így emlékezett: „... jeles jogász és humanizmussal átitatott, konzervatív igazságkereső, aki az első világháborúban esett el, mert nem akarta azokat a kiváltságokat élvezni, melyeket kapitányi rangjánál és koránál fogva, azon kívül összeköttetései révén kaphatott volna. " Ráadásul a család megélhetését jelentő birtok sorsa is bizonytalanná vált. Az oroszok a Zemplénbe való betöréskor elfoglalták a területet, majd az elcsatolás és a tagosítások nehezítették sorsát. 1920-tól Alsókörtvélyes Csehszlovákiához került, s ekkortól Hrusovnak hívták.

19 A család egy része, különösen az írónő édesanyja szerette volna, ha Lesznai Anna Jászi „érdemeire tekintettel" Masarykhoz fordul a birtok egyben tartása érdekében, de ez nem járt eredménnyel. Elveszítették birtokuk 3

Á részét, s így mintegy 1000 hold maradt az ő, s Iván három gyermekének tulajdonában. A tanácskormány idején betöltött szerepe miatt ugyan Magyarországot el kellett hagynia, de Körtvélyesre visszatérhetett. Lassan helyreállt a régi rend, a nyarakat újra a birtokon töltötte, a telet 12 Ritoók Emma Évek és emberek című visszaemlékezése (Kézirat). 13 A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteményében 3 db Alsókörtvélyest ábrázoló képes levelezőlap található. 14 Érdekes, hogy a képeslapokat még regényében is megemlíti az írónő. „Az asztal lapján két afféle újdivatú képeslap. Az egyiket édesanyja címezte, képes oldala a liszkai kastélyt ábrázolja. Lám, az otthoniak ilyen újításokba bocsátkoznak! Édesapját biztos valami éhes vándorfényképész beszélte rá erre a luxusra, aki ebből eszik majd kisgulyást három hétig. Jól esik a hosszú, alacsony kastély képét látni. Erre a nagy juhar, itt a teraszon pici alakok..." Rendkívül érdekes, hogy mindkét lap köthető Boncza Bertához, azaz Csinszkához, hisz az egyik lap első férjének, míg a másik a második férjének szól, de ez teljesen a véletlen műve, hiszen a lapokat 1913-ban adták postára. 16 Lesznai Anna bátyja, Moskovitz Iván. 17 Balázs B., 1982.326. 18 Bátyjáról Lesznai a regényben Berkovics János alakját formázta meg, egyéniségéről hű képet alkotva. Halálának körülményeiről és holttestének hazahozataláról is ír a müvében. 19 Mai elnevezése Nizny Hrusov. 572