A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

EGY ELFELEDETT IRODALMI EMLÉKHELY ZEMPLÉNBEN: AZ ALSÓKÖRTVÉLYESI KÚRIA FAZEKASNÉ MAJOROS JUDIT Valahol a régi Zemplénben, a kanyargó Ondava és a Tapoly völgyében volt egy gyönyörű kert, s annak közepén állt egy ódon kúria. Abban élt egy leány, aki gyermekként tündérnek hitte magát, s felnőtt korában pedig tündérként szerették őt az emberek. Számára ez a világ, s főként a kert maga volt az éden. Ebben gyökerezett, és ebből táplálkozott művészete: versei, meséi, festményei, hímzései, s erről szól nagyregénye is. Bár hivatalosan a falut előbb Alsókörtvélyesnek, majd Hrusovnak hívták, a költőnő ezt a tündérkertet a szomszédos kis falucska nevéről Lesznának írta műveiben, s ő maga is innen választotta művészi nevét: Lesznai Anna. A falu és a ház Alsókörtvélyes Zemplén vármegye középső részén, Varannó és Nagymihály között, az Ondava és a Tapoly összefolyásánál fekvő, többségében szlovákok lakta kis falu, a történelmi nevű Rákóc tőszomszédja. Bár a táj képét meghatározza a Lesznai által is oly sokat emlegetett Vihorlát, de e hegyek viszonylag távol esnek, sík területe jól művelhető. A falu a Bogáth-Radvány nemzetség egyik ősi fészke volt, majd az évszázadok során számos neves felvidéki család birtokolt itt földeket, mint pl. Rákóczi János, a Szirmayak, az Okolicsányi és a Wiczmándy család. A kúriát Szirmay András építtette 1760-1770 körül. Az épület rokokó-klasszicista stílusban épült: egyszintű, alaprajza egyszerű téglaalakú, mindkét homlokzatából egy-egy enyhe középső rizalit emelkedett ki, amely az ablakok ritmusát választotta el (6-3-6). A homlokzati falakat ablakközi pilaszterekkel díszítették, melyek ión oszlopfőket imitáltak. Az épületnek magas, manzárdos tetőszerkezete volt. Legfőbb ékessége a hatalmas terasz és a parkba vezető lépcső, melyet a 19. század második felében átalakítottak, „barokkosra" formáltak. A kúria egy 16 holdas, hatalmas ősparkban állt, mely hosszan felnyúlt az épület mögötti lankára. Ebben először „Rákóczi-stílusú" rózsaparkot alakítottak ki, de a 19. században ezt is jelentősen átformálták. A kor divatja szerint fasorokkal, ritka növényekkel, egzotikus fákkal, színpompás virágokkal díszítették. A kúria egy 4000 holdas uradalom központja volt, melyet 1872-ben vásárolt meg a Moskovitz család. A család A család első ismert tagja Moskovitz Mór, a híres orvos volt. Maga is felvidéki származású, a családi legenda szerint szülei egy Kassa környéki kis faluban voltak kocsmárosok. 0 nagybátyja anyagi támogatásával azonban már orvosnak tanulhatott. Iskolái végeztével visszakerült szülőföldjére, és az 183 l-es kolerajárvány idején hírnevet szerzett. Ekkor ismerkedett meg Kossuth Lajossal, akivel Sátoraljaújhelyen közösen béreltek egy szobát, amelyben a nap egyik részében a fiatal ügyvéd fogadta klienseit, a másikban az orvos a betegeit. Ekkor került kapcsolatba Andrássy Gyulával is. Később az Andrássy család orvosa lett, ezáltal nagy tekintélyre és kiterjedt praxisra tett szert, így 563