A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban

egy támpontszerű biztosítóvonalat Monaj-Alsókázsmárk magasságában, itt került bevetésre a 3. hegyivadász zászlóalj. A román csapatok Hegymeg térségéből indított zászlóalj erősségű támadásai Lak, majd később Szakácsi elveszéséhez vezettek. A Monaj-Léh biztosító vonal ellen intézett gyengébb támadásokat a 3. hegyivadász zászlóalj visszaverte, de a jóval erősebb támadások következtében Alsókázsmárkot és Halmajt elvesztették a védő német és magyar alakulatok. A december 12-i offenzívának a keretében Borsod megyében a szovjet 40. hadsereg 50. lövészhadtestének állományába tartozó alakulatok elfoglalták Tomor, Lak, Ládbesenyő, Balajt, Damak, Ziliz és Borsodszirák községeket,

56 de még így is óriási távolságra voltak a Malinovszkij marsall direktívájában december 11-ére elérni megszabott Encs-Szendrő-Szuhogy illetve Felsőnyárád-Putnok terepszakasztól. íme, a térségünkben történtek is mennyire igazolják, hogy a szovjet hadvezetés - engedve Sztálin örökös sürgetésének - teljesíthetetlen feladatok elé állította a támadó csapatokat. Természetesen a védő erők hősies ellenállásának is óriási szerepe volt a támadók vontatott térnyerésében. Mindezek azonban már térségünkben sem befolyásolhatták alapvetően az események irányát. 18 óra 30 perckor Estor ezredes, a Wöhler-csoport 1. vezérkari tisztje telefonon jelenti a hadseregcsoport 1. vezérkari tisztjének: „A Wöhler-csoport parancsnoksága azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az arcvonalat visszavonja a Rózsaállásba, mert az így szabaddá váló a Schulz-csoport nyugat felé való eltolásával fel lehetne fogni egy, a Bódva völgyében északi irányban történő ellenséges előrenyomulást."

57 A Wöhler-csoport helyzete a következő napon, december 13-án sem válik könynyebbé. A betörési térség északkeleti része elleni erős támadások több helyen áttörték a Hernádtól északnyugatra lévő német biztosítási vonalakat. A hadvezetés célja, hogy erőket nyerjen a frontáttörés veszélye miatt a betörés támadólagos elhárításához, ezért felmerül egy, a Hernádtól keletre kialakított reteszállásba való visszavonulás gondolata. December 13-a reggelén német szempontból az első vonalak: „Szendrő - üres térség az Irotától északnyugatra lévő felderítésig - ellenséges betörések: Felsővadász, Monaj, Selyeb, a Monajtól keletre lévő dombok, Rásony, Rásonytól keletre lévő dombok, a helyzet Csobádnál és Kiskinizsnél még nincs felderítve."

58 A nap folyamán „A Szendrőtől keletre lévő üres térségben az ellenség előretört egészen Galvácsig. A Schoppercsoport ellen széles fronton támadott és számtalan helyen áttörte a biztosítóvonalakat. Az ellenség élei délután Felsővadásznál, Selyebnél, Rásonynál és az attól keletre lévő dombokon vannak."

59 A tárgyszerű helyzetismertetésnél jobban érzékeltetik a védő német alakulatok drámai helyzetét a nap során lefolytatott telefonbeszélgetések. A Wöhler-csoport 1. vezérkari tisztje, Estor ezredes 12 órakor jelenti a hadseregcsoport 5. vezérkari tisztjének: „Azzal kell számolni, hogy a Schulz-csoport vissza lesz szorítva a Szendrő-IrotaAlsógagy-Hernádvécse reteszállásba. (Ilyen körülmények között) a Wöhler-csoport arra kényszerül, hogy a Schulz-csoportot (még tovább) a Szakácsi - Abaújszántó dél - 531. magassági pont - Bodrog vonalra visszavonja, hogy az a bal szomszédjával (a magyar 2. póthadosztállyal) minden kapcsolatát el ne vessze."

60 Estor ezredes 13 óra 45 perckor telefonon Mehner vezérkari őrnaggyal beszélve előreterjesztette kérelmét a SchulzTóthS., 1975.62. HIL. 896. mikrofilmtekercs. HIL. uo. HIL. uo. HIL. uo. 515