A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban

60 ÉVE TÖRTÉNT: A II. VILÁGHÁBORÚ ESEMÉNYEI DÉL-ABAÚJBAN SZABÓ NÁNDOR-SZALIPSZKI PÉTER Hadi krónikánk terét - mint a címből kitűnik - egy közigazgatási fogalommal jelöltük ki. Le kell szögezni, a hadmozdulatok során semmi jelentősége nincsen a megyehatároknak, annál inkább a geográfiai képződményeknek, tereptárgyaknak, magaslati pontoknak, hegyeknek, folyóknak. Mégis lehetségesnek és indokoltnak tartottuk tanulmányunk címét így megfogalmazni, hiszen az eseményeket ezúttal addig (1944. december 17-ig) taglaljuk, amikor a szovjet és román csapatok északi, északnyugati offenzívája nyomán a német és magyar haderők elfoglalták a Rózsaállásnak nevezett védelmi vonalat, mely nagyjából-egészéből megegyezett a trianoni magyar-(cseh)szlovák országhatárral. Ismeretes, hogy a trianoni békeszerződés történelmi vármegyénket - Abaújt kelet-nyugat irányban kettészelte. Ez alkalommal az ettől a határtól délre eső területen, a magyarországi Abaújban történt hadi eseményeket tárjuk fel a magyar, német és (szovjet)orosz szakirodalom eredményeinek elemző felhasználásával, illetve eddig még nem publikált források közzétételével. Természetesen, mivel a Bódva és Hernád folyó közötti térségben, illetve az Eperjes-Tokaji hegységben történt hadi események összefüggenek, tanulmányunkban megemlíttetnek borsodi és zempléni helységek is, de - harcászati terminust használva - a súlypont mindenképpen Dél-Abaúj. Regionális historigráfiai előzményként szólni kell Borús József Felszabadító hadműveletek Borsod-AbaújZemplénben (1944. november 6. - december 24.) című, 1965-ben megjelent tanulmányáról. Mostani vállalkozásunk indokoltságát a tanulmány megjelenése óta eltelt 40 év eredményein kívül alátámasztja maga a szerző is, amikor saját akkori lehetőségeit jellemzi: „Kevesebbet tudunk viszont (Borsod megye és Miskolc »felszabadulásának« körülményeihez képest) a megye északi része, továbbá a volt Zemplén és Abaúj megye felszabadulásáról."

1 Megemlítjük, hogy Észak-Abaúj II. világháborús eseményeit már egy korábbi tanulmányunkban ismertettük, és szemléletünk azóta egy jottányit sem változott. Amint akkor, most is „Elsődleges törekvésünk, hogy az eseményeket sine ira et studio, azaz minden részrehajlás nélkül taglaljuk. Mi nem akarjuk hadtörténeti elemzésünket sem az előzményekből, sem a következményekből levezetett szubjektivizmussal színezni. Nem tartjuk feladatunknak az egymással szemben álló hadseregek hátországainak rendszereit értékelni és minősíteni. Nem vállalkozunk arra, hogy a fasiszta és a kommunista diktatúrát összevessük, hogy e rendszerek amoralitásának mértékében állást foglaljunk. Tanulmányunk során mindenekfelett a hadászati tények tárgyilagos elemzésére és ismertetésére törekszünk."

3 Az a meglátásunk sem változott, hogy „A II. világháború eseményeit elemző hadtörténeti irodalom jelentős részére jellemző az a felfogás, hogy a harcok esetenként egyegy település elfoglalásáért vagy megvédéséért folytak, pedig ezek a hadi események 1 Borús J.

t 1956. 186. 2 Szabó N.-Szalipszki P., 1997. 3 Szabó N.-Szalipszki P., 1997. 178. 503