A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

Ebben a levélben 7 fő pontba szedve ismerik el mindazt, melyet korábban már az urbárium is tartalmazott. „7 - Valamint tehát a specificált munkáknak végbe vitelére magunkat igéztük és ajánlottuk, úgy a fenn itt és itten summásan ki tett 9 (...) kész pénzül (...) szerént való le fizetésére magunkat kötelezzük. Melynek nagyobb bizonyságára és erősségére adgyuk Helységünk élő pecséttyével megerőssitett levelünket. Dátum in Regno-Coronali Oppido Miskolci 30. 9. hó 1776" Gondolom e levéllel igyekeznek a földesúr tudtára adni, hogy „megértettük és elfogadjuk az urbáriumot, cserébe az uraság is megtartja a rá vonatkozó pontokat." Az 1760-as években megjelentek a megyében az első zsidó családok. Ez a zsidó migráció Galícia térsége felől érkezett, s ettől kezdve a térség kereskedőiként tartják számon őket. Ezek a zsidó családok eljutottak a legkisebb falvakba is, ahol hamarosan egy részük megtelepedett. II. József korában (1780-1790) elkezdték a megyék katonai felmérését. Borsodban ez 1782-1785 között zajlott, s a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mégis fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási adatokat tartalmazza. 1736-ban ugyan készült egy ehhez hasonló megyeleírás Bél Mátyásnak köszönhetően, de az akkor inkább történeti jellegű munka volt. Az 1782-85-ös leírásban a statisztikai adatok domináltak. A leírást végző tiszt vagy tisztek kényelemszeretetéről árulkodik az, hogy minden településen szóról szóra ugyanazokkal kerültek leírásra egyes helyek, épületek. A leírás értékét növeli, hogy a leírók szubjektív szempontjai kevéssé érvényesülhettek, mivel a leírást előre megadott egységes szempontok alapján kellett elvégezni. Kisgyőrről a következőket írják: van egy temploma, jelentéktelen hegyről eredő patakok, az erdőt bükk- és tölgyfák sürün benövik. Az utakon kívül a meredek hegyek, és a fák sűrűsége miatt nem lehet az erdőben közlekedni. A mezők szárazak, közlekedésre alkalmasak. Az utak nagyon kövesek, a meredek hegyi utak alkalmatlannak a szekérrel való közlekedésre. A hegyekről a kilátás az erdők sűrűsége miatt csekély.

29 Reformáció Kisgyőrben: templom és oskola A reformáció korszaka egyetemesen 1517-ben a wittenbergi 95 ponttal vette kezdetét. A lutheri reformáció már a Mohács előtti években megjelent Magyarországon, a királyi udvarban, valamint a német lakosságú szabad királyi és szász városokban talált követőkre. A korai magyar reformátorok egy része korábban katolikus pap vagy szerzetes volt, mások humanista tudósból váltak az új hit terjesztőivé. Az 1530-as évek végén a lutheri tanok mellett már Kálvin tanításai is elterjedtek, elsősorban a mezővárosokban, a falvakban és a végvári katonák között. Az 1560-as évekre kialakult a protestáns egyházszervezet, létrejöttek az egyházkerületek, azokon belül az egyházmegyék, sőt zsinatokat is tartottak. Mint már korábban említettem, Kisgyőr 1576-ig a katolikus egyház plébániái közé tartozott. A török portyáktól zaklatott, s az adóktól terhes község 1576-ban tért meg a református (kálvinista) hitre. Az 1595. évi összeírás templomáról ad hírt, mely a falu keleti határában állhatott. 1746-ban ezt a templomot már romként említi egy összeírás, mely szerint akkoriban 400 református és 10 katolikus élt a faluban. A török kiűzése után illetve azzal párhuzamosan az egri püspökség megkezdte a térség rekatolizációját. MOLE156 168/36 Csorba Cs., (szerk.): 1990. 66. 474