A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassay István levelei a pozsonyi diétáról

s az ezekkel egyértelmű jó hazafiak kedve szerint viselte magát, s dicsérik hogy jó s derék professus."

25 A karok és rendek nunciuma október 12-én került a főrendek táblája elé. Heves vitát váltott ki az a kérdés, vajon a felsőház a királyi propozitiókat vagy az alsóház előterjesztését tűzze napirendjére. Kassay sajnálkozással ír az itt történtekről: „Sír az igaz magyar szív vagy méreg hatja el mindenét, mikor látja, hogy azok, kiknek oszlopoknak kellene lenni, a haza mellett vagy hidegek, vagy még ami több az ellene való törekedésbe melegek. Megcsalta a többi közt várakozásába a hazát Illésházy is, ki még a többinél magyarabbnak tetszett, mert nem volt minden részbe a haza jó fiai értelmén. Azt úgy ő, mint a szepesi püspök oltalmazták, hogy propozitiók előtt ezen rendkívül esett sérelmek orvoslása kérettessen, de többekkel együtt a commissariusoknak megengedni s büntetések kérését kihagyatni javasolta. Leghazafibb módon beszélt báró Mednyánszky, gróf Széchenyi kapitány, még hozzá ez egyedül magyar nyelven, jól beszélt a mi főispánunk, s arra fakasztott sokakat, hogy a mágnások szólásába is első Borsod megye." „Az ifjú mágnások is előre conferentiát tartván készültek a haza mellett beszélni, de gróf Széchenyin kívül egy se szól közülük".

26 Széchényi első országgyűlési felszólalását mindkét korabeli napló, a Guzmics és a Tar napló is megerősíti. A latin nyelvű főrendi táblán ezért volt feltűnő esemény Széchenyi beszéde, aki magyarul szólalt fel. Október 13-án a felsőház ülésén már több mágnás is magyarul szólalt fel: „A mai ülésbe a mágnások szólásába már több ifjú mágnások is beszéltek magyarul a nuncium mellett, jelesen két Eszterházy, Károlyi, Perényi, Haller." 7 Kassay napi munkája mellett írta leveleit, melyekbe legtöbbször az első oldalra kerülő dátum utáni események is belekerültek. A kiterjedt levelezést folytató fiatal jogász Máriássy László mellett sok más személlyel levelet váltott, s ezért gyakran utal arra, hogy nem is tudja, előző levelében hol fejezte be az események elsorolását. Csaknem egy hónapi tárgyalás után sikerült lezárni a kormánybiztosok - commissariusok - büntetésének ügyét. A nagy vitát kiváltó téma lezárásaként október 15-én Nagy Pál tartott nagy ívű beszédet az országgyűlésben. Kassay részletesen idézi az ott elhangzottakat, ezzel a megjegyzéssel kiegészítve: „Nagy Pált leginkább ma ismertem meg olyan embernek, aminő 8-9 millió lélekből álló országba amilyen Magyarország talán egynél több nem is lehet." „Olyan vagy két, de különösen egy beszédet tartott ma Nagy Pál az országos ülésbe a commissariusok ellen, amilyet nem mertem volna, hogy elmerjen ott valaki mondani."

28 A diétái életet 1825 őszén lázas munka jellemezte. Az ülések sokszor még hétvégeken is zajlottak, s a kerületi üléseken kívül a különféle „deputationalis" munkák is lefoglalták a követeket. Reggel 7 vagy 8 órától kezdődtek az ülések, melyek késő délutánig is eltarthattak. „Ma 8 órakor Circulus volt, 10 órára pedig a deputationalis munkák körülnézése végett kinevezett küldöttségnek volt összeülés rendelve. Ebbe igen sok vármegyék követei ki lévén nevezve, bajba vannak, mert a preferentiális sérelmeket is akarván egyúttal kidolgozni, s reprezentálni, s mindé követek jelenléte végett megkívántatván, nem tudom hogy lesz hogy deputatió és circulus is lehessen, némellyek déli 12 óráig circulus, azután deputációt, mások azt délig, amazt délután, mások megfordítva, némelyek a Nagy Pál előterjesztése folytában ma circulus, 25 B.-A.-Z. m. It. XV.15. 1. 21. 1825. október 13. 26 B.-A.-Z. m. It. XV.15. 1. 21. 1825. október 13. 27 B.-A.-Z. m. It. XV.15. 1. 21. 1825. október 13. 28 B.-A.-Z. m. It. XV.15. 1. 21. 1825. október 13. Kassay leveleinek nagyobb részét folytatólagosan, több napon keresztül írta, ezért lehetséges, hogy egy-egy levélben a címzés melletti keltezés utáni események is belekerültek. 458