A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassay István levelei a pozsonyi diétáról
Máriássynak vásárol és rendel könyveket, így a Corpus Juris beszerezhető köteteit, Fáy meséit és egyházi tárgyú köteteket. Csupán feltételezni lehet, hogy az új országgyűlés híre Pesten éri. Pozsonyi tartózkodásának kezdete 1825 szeptembere, első innen írott levelét szeptember 22-én datálja. 16 Pozsonyba utazását több dolog is motiválhatta. Egyrészt érdeklődése a ritka esemény iránt, másrészt a borsodi közgyűlés tagjaival való személyes kapcsolata, melybe Máriássy Lászlón kívül beleértendő a két borsodi követ, Vay Ábrahám és Ragályi Tamás is. Kassay kancellistaként dolgozott Pozsonyban, melyet napidíj ellenében végzett. Borsod megyének 1825 előtt nem volt számottevő konfliktusa az udvarral. A törvénytelen adó és újoncozás, a papírpénz bevezetése, valamint a királyi kinevezettek ellen szóló tiltakozó feliratait elküldte Bécsbe, remélve, hogy azokat a soron következő országgyűlés orvosolni fogja. Borsod közgyűlésének 42 pontba foglalt utasítása a rendek és a megye sérelmeivel foglalkozik. A rendek 1825. szeptember 11-én gyűltek össze Pozsonyban, hogy megkezdjék munkájukat. Az udvar által elküldött előterjesztések között találjuk a királyné, Karolina Auguszta koronázását, mely kiváló diplomáciai fogásnak számított az országgyűlés kezdetén. Kassay levelében részletesen ír a koronázásról. 17 Karolina Auguszta, Miksa József bajor király lánya, I. Ferenc negyedik felesége ekkor harminchárom éves, míg a király ötvenhét. A király fogadására Bécsbe küldött országos küldöttség - melynek tagja volt Vay Ábrahám borsodi követ is -, szeptember 15-én érkezik az udvar előkelőségeivel Pozsonyba. Kassay az alábbiakban tudósít az eseményről: „0 Felségek egy leeresztett és nyolc szürke lovak által húzott hintóba jöttek, jobbra a király, balra a felesége, s temérdek sok nép vivát és éljen kiáltással fejek hajtogatásával és mosolygással fogadták, mindketten magyar öltözetbe voltak, s királyné igen mosolygó tekintetet mutatott s mutat azóta is mindenkor. A kísérő s a szemfényvesztésig cifra hintók között volt herceg Batthyánynak egy, mely amint mondják 16 ezer ezüst forintba került, ezen kívül herceg Eszterházynak, Kohárynak, Pállfynak, s a Prímásnak oly gazdag hintóik voltak, hogy azoknál a királyéi sem voltak különbek. Lóháton cifra köntösökbe, s gazdag készületű szerszámokba tündöklő paripákon sok mágnások kísérték a felségeket, úgy mint Eszterházy, Hunyady, Károly, Vitzay, Keglevits, Wesselényi s Isten tudja mindeniket, hogy ki, kik között senki oly sok néző szemét magára nem húzta mint Wesselényi, mert úgy néz ki mint egy Herkules, s hangja is van hozzá való. Azt beszélik róla, hogy Párizsban jártában nem kapott a kezére való kesztyűt, hanem mondva kellett csináltatnia, de van is olyan markolatja, amilyennél tán sose láttam nagyobbat." 18 A király és kíséretének szállása a prímásnak a pozsonyi belső várban lévő palotájában volt, ahol szeptember 16-án fogadta a rendek követeit. Herceg Koháry Ferenc főkancellár a rendekhez magyarul, míg a király latinul szólt. A propozitióknak a nádornak való átadása után az előkelőségek az országházához igyekeztek, hogy felolvassák azokat. Az azok átadásakor mondott királyi beszédre válaszul a rendek „köszönő feleletet" fogalmaztak meg, melyet németesen „Dank Adresnek" neveztek. Az első kerületi ülések - circularis sessio - ennek megfogalmazására ültek össze, majd nekikezdtek az érdemi tanácskozáshoz, melynek kapcsán „elsődlegesen a sérelmeket határozták tanácskozásuk tárgyává tenni, bizton remélve, hogy ő felsége azokat a trónbeszédben kifejezett atyai indulata szerint orvosolni l6 B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1.21. 1825. szeptember 22. 17 B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1.21. 1825. szeptember 22. 18 B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1.21. 1825. szeptember 22. 456
