A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassay István levelei a pozsonyi diétáról
EGY REFORMKORI LEVELEZÉS MARGÓJÁRA Kassay István levelei a pozsonyi diétáról RÓZSA GYÖRGY A XIX. század első felének legjelentősebb politikai és társadalmi változását hozó időszakát, melyet történettudományunk reformkornak nevez, leginkább az 1825/27-es pozsonyi országgyűléstől számítják. A Szent Szövetség Európájában a metternichi politikát követő bécsi törekvések egyre erősebben szemben találták magukat a rendi dualizmus talaján álló magyar nemesi hagyományokkal. A kontinens nyugati felének társadalmi és politikai közgondolkodását meghatározó francia forradalom hatását nagyban fékezte az udvar központosító, abszolutisztikus magatartása. A magát a magyar nemzettel azonosító magyar nemesség törvényes jogainak védelmében nemzeti jelszavakat hangoztatott, valamint sérelmezte az országgyűlés összehívásának elmaradását, miután az 1812-től nem ülésezett. Az itáliai forradalmak letörésére 1823-ban küldött császári csapatok pótlására az udvar erőszakos katonaállításba kezdett, egyben országgyűlési felhatalmazás nélkül vetett ki adót. A nagy felháborodást kiváltó eseményekre a vármegyék is reagálnak, melynek eredményeként Nyitra vármegye közgyűlését feloszlatják, Bars feliratban tiltakozik a királyi rendeletek ellen, míg Zemplén megye közgyűlésén a rendek nem engedik felszólalni a királyi biztost, Lónyay Gábort. Az udvar és a megyék közötti nyílt erőszak, a katonai hatalommal megtört ellenállás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 1824-től az udvar új módszerekhez folyamodott, barátságot erősítő lépésekre szánta el magát. Először visszacsatolta az országhoz a napóleoni háborúk alatt leválasztott Fiumét, majd csökkentette a magyar birtokosok érdekeivel ellentétes vámokat, ezt követően 1825 szeptemberére új országgyűlést hirdetett meg Pozsonyba. Értékes levelezést őriz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a Gyűjtemények fondfőcsoportban. 1 Az egykori jurátus, majd pesti ügyvéd ifjabb Kassay István 1825 februárjától tudósította mentorát és családi barátját, márkusfalvi Máriássy László sajókazinci birtokos nemest a pesti, majd az országgyűlés ideje alatt a pozsonyi politikai és közéleti eseményekről. A mintegy 37 levelet tartalmazó levelezés a híressé vált országgyűlés mindennapjairól ad rendkívül érdekes és adatgazdag tájékoztatást. A több mint százoldalnyi iratanyag 1825. szeptember 22-től 1827. augusztus 4-ig követi nyomon a pozsonyi diétái eseményeket, betekintést adva egy fiatal jogászember pozsonyi mindennapjaiba, a vármegyei követek működésébe, a kétkamarás országgyűlés munkájába. Az iratanyag Máriássy László birtokából ismeretlen időben került a Borsod Miskolci Múzeum Egyesület gyűjteményébe, ahonnan bizonyára a múzeum és a megyei levéltár közti iratcserék egyik példájaként adták át a levéltárnak. A levelek mellett gyakran megtalálhatók a hozzá tartozó borítékok is, melyekről a feladás és az érkezés dátumai olvashatók le. Jelen tanulmány - terjedelmi korlátok miatt - a levelezés, illetve ezen keresztül a diétái évek első felének bemutatását vállalja, 1826 tavaszáig nyomon követve a pozsonyi eseményeket. 1 Az iratok levéltári jelzete: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (a későbbiekben: B.-A.-Z. m. lt.) XV.15.1.d.21. 453