A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Kormos Gyula: A tokaji evangélikus templom barokk orgonája

A tokaji evangélikusok a második világháborúig még kétszer javíttatták hangszerüket. 1936-ban a fúvó csuklópántjáért 80 fillért, az 1938-i javításért, amelyet Birnstingl orgona- és harmóniumépítő végzett a harmóniumon valamint az orgonán, 30 P-t fizettek ki.

72 Azt, hogy a rekvirálást megúszó homlokzati ónsípokat mikor cserélték horganysípokra (3. kép), nem sikerült kideríteni. Mindenesetre e horganysípok az eredetinél bővebb menzúrával készültek el.

73 A templom a második világháború során erősen megrepedezett, ezt a Tisza-hidak 1944-i felrobbantása következtében fellépett rázkódtatásnak tulajdonították. Mindenesetre a templom mellett lévő egyházi épületek sérülések nélkül megúszták a háborút,

74 de renoválásuk szükségszerűvé vált. A második világháborút követő jegyzőkönyvek olyan súlyos anyagi gondokról számoltak be, hogy az egyházi épületek legszükségesebb renoválására is alig tudták az anyagi fedezetet segélyek híján előteremteni. Egy 1948-ban érkezett 3000 Ft-os amerikai támogatás azonban sokat könnyített a helyzeten, így 1949. április 3-án a közgyűlés már a megrepedezett templom renoválásáról is beszámolhatott. Bár az 1941-1968 közötti időszakot többé-kevésbé folyamatosan lefedő, fennmaradt pénztári vagy számadási főkönyvek, valamint a pénztárnaplók további orgonajavításról nem számolnak be, s az 1964-es éveket követően - Tokajnak saját lelkésze nem lévén - már nem állnak írásos dokumentumok rendelkezésünkre, mégis megállapítható, hogy ezen időszak alatt is végeztek az orgonán javítást. Bizonyos jelek arra is mutatnak, hogy a barkácsoló, szakszerűtlen beavatkozások mellett Kelemen Árpád tállyai orgonaépítő

76 is javítgatta, nem sok sikerrel. Az 1976-1984 közötti időszakban már csak a havonkénti egy alkalommal megtartott istentiszteleteken szolgált több-kevesebb rendszerességgel az orgona, többnyire Balczó Andrásné kezei alatt. A hangszer a 80-as évek elején még működött, de állapota tovább romlott, s a 90-es években végleg elnémult.

78 A fenti helyzetet súlyosbította, hogy a templom alapozása időközben megcsúszott, az egykori bővítés csatlakozó falainál tenyérnyi rések keletkeztek, s a megsüllyedt mennyezet ráült az orgona szekrényére. A templom életveszélyessé vált, az erősen veszélyeztetett orgonát le kellett bontani (8. kép). 72 Evlt: Tokaj 1/8 doboz 50. jelz. Pénztárkönyv (1923-1940) 1936/328 (okt. 1.), 1938/163 (júl. 1.) kiadásai.; Tokaj II. 24. doboz 1938/163 (június 24.) számlamelléklet bélyegzője szerint Birnstingl M. orgona- és harmóniumépítő Budapest IX. ker. Márton u. 85/c telephelyen működött. Orgonaépítö tevékenységéről semmit nem tudunk. 73 A helyszíni szemle megállapításai alapján. 74 Evlt: Chovan 1947. 75 Evlt: Tokaj 1/3 doboz 43. jelz. jkv. (1936-1949) 1949. ápr. 3.jkv. 1. pont. 76 Kelemen Árpád (1912-1988) a rákospalotai Barakovits János műhelyében tanulta szakmáját 193538 között. A Rieger Orgonagyárnál 1939-44 között, majd ezután rövid ideig Angsteréknél dolgozott. 1944-től Tállyán kezdte önálló tevékenységét, majd 1948-ban mestervizsgát tett a miskolci Ipartestületnél. 1986-tól Bp. és környéki orgonák javításaival foglalkozott. (Solymosi Ferenc organológus kutatásai alapján) 77 Balczó Andrásné, a közszeretetnek és megbecsülésnek örvendő, hosszú időn át Nyíregyházán szolgáló evangélikus lelkész felesége, az olimpiai bajnok Balczó András édesanyja a nyíregyháziak és a tokajiak körében ismert orgonista volt. Ha tehette, 1976-1984 között az evangélikusoknál ellátta a kántori teendőket. (Tarjáni Gyula - az egykor itt szolgáló - ny. ev. lelkésztől és Nagyvad Páltól kapott információk alapján). 78 A helyszíni felméréskor tapasztaltak, valamint a hangszer körül összesöpört vedernyi vakolathulladék és az orgonát körbefogó sűrű pókháló is bizonyította, hogy az orgonát az elmúlt évtizedekben már nem használták, de orgonaépítő sem látta, hiszen mind az orgonában, mind annak tetején az egerek által összegyűjtött dióhéjak sokasága halmozódott fel. 446