A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Hazag Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről, az 1768. évi cigányösszeírások tükrében

ADATOK GÖMÖR ÉS TORNA VÁRMEGYE CIGÁNYSÁGÁNAK ÉLETÉRŐL, AZ 1768. ÉVI CIGÁNYÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN HAZAG ÁDÁM A cigányság magyarországi megjelenésével kapcsolatban eltérő álláspontokat találunk a szakirodalomban. Legkorábbi feltételezett megjelenésük alapjául szolgáló Ottokár cseh király által 1260-ban a pápához írott leveléről, amely a morvamezei csatát írja le, megemlítve a magyar seregben szolgáló népeket, mára kiderült, hogy a forrásban nem szerepel a cigány népnév, jobb olvasatban a Cinganorum helyét a Bulgarorum veszi át.

1 Az Anjou-kor, főleg Nagy Lajos király balkáni háborúira utalva is megemlítik a cigányok lehetséges megjelenését, de azon a tényen kívül, hogy a magyar seregek találkozhattak cigányokkal semmi sem utal arra, hogy a hazatérő sereggel együtt jöttek volna az országba első csoportjaik. A 14. századra már biztosra vehetjük e népcsoport megjelenését a Magyarországgal határos területeken, erről számos szomszédos állam forrása megemlékezik.

2 Magyarországon is találkozunk ebben a korban a cigányságra utaló személyes helységnevekkel. Ezek a nevek ugyan nem utalnak egyértelműen a cigányság jelenlétére, de érdekes adalékot nyújtanak a cigányság megjelenésével kapcsolatban. Több, a 14. században már említett helységnév esetében találkozhatunk a népcsoport nevével, ezek sorában a legérdekesebb az Egyházas-Czigány nevű település 1377-es említése. A településsel kapcsolatban két jellegzetesség is található, egyfelől a történetírás azt tartotta, hogy a települést cigányok alapították és kizárólag ők lakták, másfelől pedig jelentős településnek kellett lennie, hiszen templommal rendelkezett. Ám amit a cigányság szokásairól, életmódjáról tudunk, ellentmond ennek az elképzelésnek, valószínűtlen, hogy első megjelenő csoportjaik településeket hoztak volna létre. Korai megjelenésüket a jelentős mennyiségű személynév is alátámaszthatná, ám ezek a nevek általában peres eljárások iratanyagában bukkannak fel, amely a későbbiekben nem jellemző a cigányságra, valamint ezeknek a személyeknek cigány mivolta történelmileg nem igazolható. A legtöbb személy- és helységnév együttesen sűrűn fordul elő Szabolcs, valamint Zemplén vármegyében, ezért, ha nem is jelentenek bizonyítékot a cigányság 15. század előtti tömeges megjelenésére, de korai betelepedésük igen valószínűnek tűnik. Ezen jelek alapján nem kizárható, hogy kisebb cigánycsoportok, esetleg személyek megjelentek a 14. században Magyarországon, a források tekintetében azonban biztosra vehetjük, hogy „betelepedésük" nagyobb arányban nem ekkor történik. A legbiztosabb források csak a 15. századi oklevelekben és városi jegyzőkönyvekben jelennek meg. Brassó városának 1416-os számadáskönyvében találhatjuk azt a bejegyzést, mely szerint a város élelemmel és pénzzel látta el „az egyiptomi Emaus urat és 120 kísérőjét".

5 Ettől az időponttól kezdve egyre sűrűsödnek a cigányság megjelenésével kapcsolatos források. 1 GyergyóiS., (I. köt.), 1990. 12. 2 Fraser Angus, Sir, 2000. 62-64. 3 Mezey B., (szerk.), 1986. 6-7. 4 Hegedűs S., 2000. 4. 5 Mezey B., (szerk.), 1986.7. 419