A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

ság elől, illetve nyitotta meg egy speciális publicitás, a hadsereg nyilvánossága előtt leírásaiban a kor szemléletét tükrözi. A vizekben gazdag miskolci régió leírásainál azért is számíthat külön érdeklődésre a katonai leírás, mert a hadi szempontok felértékelték a tájban a folyókat, hidakat, természeti környezetet mint a hadászat, a hadsereg mozgása szempontjából kulcsfontosságú objektumokat. Igaz, a folyók itt csak a had vonulását gátló tényezők, s a várak szép kilátása a vidék eredményes ágyúzását szolgálja. A Csabánál leírt Hejö patak, a Miskolc környéki helységeknél jellemzett Sajó alapján a város környékének 18. század végi tájképéhez szorosan hozzátartoztak az áradások, majd a víz visszahúzódása után a mocsarak. Miskolc vizét, a Szinvát így jellemzik a hadmérnökök: Bár a Diósgyőr felől lefelé folyó Szinva patak jelentéktelen, mégsem lehet rajta a bejelölt helyeken kívül máshol átkelni magas partja és részben mocsaras mezői miatt. [...] A mezőkön sok mocsaras hely van, és nem lehet mindenhol lóval átkelni. 6 A város magaslatai közül a Szent György-hegy a legjelentősebb, melyről Diósgyőrig el lehet látni, és jól belátható az Ónod és Kelecsény közötti széles völgy is. Hadi szempontból a város topográfiájának legfontosabb elemei az utak. Országút halad innen Kassára, Tokajba, Debrecenbe, Ónodra, Pestre, Egerbe, Rozsnyóra. A katonai összeírás lajstromba veszi Miskolc - lehetséges erődítés szempontjából releváns - kőépületeit is: a Minorita kolostort, a református templomot, a városházát, valamint a Mindszenti templomot és mellette két fogadót. A városnak a szirmai és sajópetri út melletti vendégfogadói azonban fából épültek.

87 A tudományos igényű hazai leíró statisztika megalapítójának a kortársak és a szakirodalom is Schwartner Mártont tekinti. Magyarország statisztikáját tárgyaló fő müvében (1798) szakít a történeti jellegű leírásokkal, sőt módszerében sem követi a lexikonok, enciklopédiák szócikkeit, így müve valóban az országról ad átfogó képet, az egyes tájegységekről, városokról azonban nem értekezik külön. „A hazai statisztikai irodalom Schwartner után legnagyobb alakja Magda Pál (1770-1841) Magyarországnak és a határőrző katonáséig vidékeinek legújabb statisztikai és geográphiai leírása (Pest, 1819) c. hírneves kötetében az ország összefoglaló ismertetésén kívül a megyékről és egyéb közterületekről is részletesen szól. Munkáját Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn címmel 1832-ben Lipcsében német nyelven is kiadták."

88 Magda Pált főként földrajzi érdeklődés vezérli, müve valódi országleírás (megyénként), s nem lexikon, mint az előző munkák. Leírásainál jórészt Vályi könyvét használja, gyakran név szerint is hivatkozik elődjére. De Magda Pál statisztikai leírása élt a 18. század és kora friss tudományos eredményeivel is. A Borsod megyei Szalonna és Szendrő meleg fürdőinél éppen a miskolci orvos, Domby Sámuel gyógyvizekről szóló munkájára hivatkozik.

89 Magda Pál Borsod-leírásában Bárány Péternek a Tudományos 8 (Szirmabesenyő) A Sajó folyó szélessége egyenetlen, 8-14 ölet tesz ki, partja ideiglenes, mélysége 46 láb. [...] A folyók tavasszal, de különösen ősszel annyira ki szoktak önteni, hogy az egész völgy egy tóhoz hasonlít, és az ezen való átkelés sok időt vesz igénybe. Amikor ezek a vizek ismét levonulnak, nagyon sok mocsaras hely marad vissza, amik csak nagyon ritkán száradnak ki. (Csaba) A Hejö patakon sehol sem lehet átkelni a hidakon kívül a mocsaras meder miatt. Heves esőzésekkor kiont, és a Pestre menő út és a partján lévő falu, Szirma és Kistokaj között, az egész vidéket elönti. Csorba Cs.-Barsi J. (szerk.) 1990. 35., 74. 86 Csorba Cs.-Barsi J. (szerk.) 1990. 72. 87 Uo. 73. 88 Kávássy S. 1979.61. ...a lágy meleg ferdőkben Domby Sámuel orvos meszes földet talált, közönséges sót és bányász alkálit, a szendreiben kénköves spirituszt is. Magda P. 1819. 399. Idézi: Gyulai É. 1999. 378