A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

tartalmazó összefoglalást ad. A nagy kiterjedésű és népes város nagy része sík területen fekszik, de szőlőhegyek tövében, középen a kies folyású Szinva szeli ketté. Lakói kereskednek, különösen a borral. Nevezetessége és díszéül szolgál a szép vármegyeház az ítélőtáblával, valamint a minorita rendház és a református templom az iskolával.

33 Orvosi topográfiák: Domby Sámuel és Benkő Sámuel A 18. századi magyar topográfia-irodalom művelői a klasszikus országleírások mellett sokszor csak egy-egy helyszínt, régiót, helységet választottak ki tudományos vizsgálatukhoz, sőt a domborzat, természeti kincsek egyes elemeit is, így írhatott monográfiát a Sajóról Bartholomaeides László evangélikus lelkész, kora tudományos életének egyik ismert alakja. Miskolc ősi határfolyójának monográfiája, amint címe is elárulja - A Sajó, mint természettől hajózható, a haza javára őseink hajózta és újra hajózhatóvá tehető folyó - a Sajó gazdasági hasznát kívánta feléleszteni. A Gömörben eredő Sajó Miskolc mellett fogadja magába a Bódvát és több, a Mátra felől érkező vízfolyást. A folyó gazdasági hasznát fokozhatná, ha a Borsod megyei kincstári javak, mint a diósgyőri és Dédes melletti vashámorok termékeit Gömörbe szállíthatná, de a borsodi erdők fájára is nagy szükség lenne a gömöri vasolvasztó officinákban, nemkülönben a Bükkben égetett faszénre is. így a Sajón való szállítás előmozdíthatná a magyarországi vasművelést.

34 Timon Sámuel jezsuita tudós a kanyargós Tiszáról 1735-ben írt vízrajzi monográfiát. Ennek XIV. fejezetében Borsod vármegye vizeiről értekezve a Szinvát is említi, amely kelet felől folyik a várkastélyáról nevezetes Diósgyőrön át Miskolcra. Timon Sámuel a Tapolcán eredő Hejő patakot forrásának helyéről Tapolcának nevezi, nagyobb tévedése azonban, hogy nála a Hejő a Miskolccal egybeépült Mindszent községen át folyik, és Miskolcon egyesül a Szinvával. Miskolcot fekvéséről híres kisvárosnak írja le, ahol a Borsod vármegyei közgyűléseket tartják. A városban van a ferences rend konventuális ágának kolostora. Timon Sámuel megemlíti ugyan a tapolcai meleg vizes fürdőt, de a 18. század elején még kevéssé látogatják.

35 Hasonló speciális leíró munka az az 1766. évi latin nyelvű jelentés, amelyet a miskolci orvos-polihisztor Domby Sámuel, Borsod vármegye főorvosa készített Borsod vármegye ásványvizeiről, melyek orvosi szempontból is jelentős fürdőket táplálnak.

36 Ezt a munkát nemcsak az uralkodónak nyújtotta be szerzője, hanem Bécsben nyomtatásban is megjelentette. Domby szerint Borsod megye sok más vármegyét múl fölül meleg vizeivel és azok népszerűségével, de ezek között is első helyre a kincstári tulajdonban Miskoltzinum Hungaris Miskoltz, vastum copiosumque oppiduin in processu cognomine, colli vinifero subiacet, in orientem ita tainen, ut maxiina sui parte in plánum exeat. Médium oppiduin Szynva amnis amoeno aquarum lapsu, interfluit. Excellit praeterea curia prouinciali, aedificio solido instructa in qua simul tabularium est prouinciae. Accolae mercatibus viuunt, vini potissimum quaestu, quod nobile, collibus circumpositis, gignitur. Nobiles quorum multi Ide sédem elegére, locum eo reddunt nobiliorem; quo inagis hodierno splendori, sua confirmant aedificia. Habét oppiduin hoc, suo in gremio, minores Seraphici patris filios. Helueticae confessioni addicti hic scholam et oratórium gaudent. Ad oppiduin hoc quaeres S. Petri abbatiam. Compendium 1777. 234. Neque hic amne Boldva apud Tornenses orto, aquis iten ex inonte Mátra versus Miskolczinum prorumpentibus, submissis. Bartholomaeides, L. é. n. [1808]. 7. 33 Sinva (Szinva) rivulus oriens in territorio Dioschgeoriensi (Diósgyőr), aut Silvaschiensi (Szilvás), aut in utroque, perfundit, priinum majores Diosgeorienses, castello notos, deinde Mischcolcienses (Miskoltz) receptoque minőre rivulo 00. Sanctorum (Mind Szent) Mischcolcio adjunctumfluente, insert se in Schajonem. Provinciales Borschodienses quondam concilia habebant Borschodi, hodie Mischcolcii. Oppidulum hoc situ nobile colunt Conventuales Franciscani. Tapolciae thermae paruin celebratae. Timon S. 1735. 11 l-l 12. 36 Domby S. 1766. 364