A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

29. kép. A kerengőben feltárt 8-as sz. sír leletei határában lévő Szent Katalin pálos kolostorról beszélnek." 1486-os, 1487-es és 1495-ös adatok alapján a „Gönc melletti Szent Katalin kolostor" szintén Ruszkához köthető.

35 Véleményünk szerint az egykorú történeti források nem keverték össze a telkibányai és a ruszkai Szent Katalin titulusú intézményeket, a későbbi történeti kutatás esetenként igen. Miután a telkibányai ispotályt „Telkibánya szélén" a régészeti feltárásokkal sikerült lokalizálni,

36 a „Gönc melletti Szent Katalin kolostorról" elmondhatjuk, hogy azt nem a középkori Telkibánya városmag szélén kell keressük, hanem ott, ahol egyébként Guzsik Tamás és Belényesy Károly is megtalálta, Ruszkán.

37 Ami a gönci Boldogasszony kolostor templomára vonatkoztatott 1464-es felszentelési adat telkibányai vonatkoztatását illeti, 1471-ben Telkibányán még Szent Katalin egyházról írnak.

38 Guzsik Tamás szerint zavaró, hogy a források a Banyapataka nevű patakot hol a telkibányai Szent Katalin ispotály, hol a gönci Szűz Mária kolostor kapcsán említik. Ezzel sok gond nincs. A Banyapataka Telkibánya határai között ered, majd Gönc és Zsujta határán folytatja útját. Guzsik Tamásnak a gönci és telkibányai kolostor-ispotály funkciók 1450 utáni cseréjéhez kapcsolódó gondolatai nyomán elindulva Telkibányán lehetőségünk van részletes régészeti feltárás eredményeire is támaszkodni. A régészeti adatok alapján „minthogy a kegyurak gondatlansága miatt tönkrement", a 15. század közepén a pálos kegyuraság alatt az ispotály templomától északra eső, nagyméretű épületet elbontják. Az 1450-es évektől kezdődően (pénzleletes sírok) az elbontott északi épület helyén „templom körüli" temető létesül. BANDI 1985.594. BANDI 1985.599-600. PUSZTAI 2000.; PUSZTAI 2004. GUZSIK 2003. 1001.; BELÉNYESY 2004. 17. BANDI 1985. 594. 1450-es adat: BANDI 1985. 590. 341