A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról

9. kép. A közlekedőfolyosó északi fala A G4 területen - a szentély északi falának külső oldala mellett húzódó 1,2 méter széles sávban, 3,3 méter hosszan meg kívántuk keresni a lépcsőház sekrestyével közös északi falát. Ez a fal a kutatás során elő is került (4-5., 8-9. kép). Legnagyobb magasságát a Gl árokban, a sekrestye kutatása során 1,4 méterben határozhattuk meg. A fal 65 cm vastag, magassága, valamint vastagsága a torony felé haladva a kései bányászat következtében folyamatosan csökken. A torony keleti falában jól látható e fal bekötése. A G4 árokban tapasztaltuk, hogy az újkori bányászat a lépcsőház falát jelentős mértékben (a korabeli járószint alá is benyúlva!) elbányászta. A lépcsőház fala a toronytól keleti irányba haladva a G4 árok közepén falsíkban végződik. Itt volt a bejárat a sekrestyébe. A bejárati nyílás túlsó, keleti szélét a G4 árok már nem érintette, azt nem vizsgálhattuk. A közlekedőfolyosó északi falának toronyba való bekötésénél, a fal északi oldalánál, ami a sekrestyebelső DNy-i sarka - hasonlóan a Gl árokban tapasztaltakhoz - vakolt, fehérre meszelt felület volt. G2: a torony alsó szintje, északi árkád (2., 10-11. kép) A kutatás előtt (!) elkészült építészeti tervek alapján a torony alsó szintjét, a torony északi oldalán oly módon erősítették volna meg, hogy az alsó szint részben kiomlott nyílását befalazzák, és abban egy kisebb bejárati ajtót képeznek ki. E helyen a kutatott terület 2,7 x 2,7 méter kiterjedésű volt. Az itt létesítendő befalazás körülményeinek vizsgálatára a torony északi nyílásában megkerestük a korabeli járószintet (11. kép). E járószint a mai felszín alatt 1,5 méter mélységben található. Az itt talált feltöltési rétegek a kolostor pusztulását követő kőbányászat során részben összekeveredtek. E kevert feltöltésben kevés 15. századi kerámiatöredék volt. A törtköves feltöltésben igen kevés faragott követ találtunk. A feltöltés alatt előkerült egy 17-20 cm vastag agyagos réteg, aminek felszíne az egykori járószintnek felelt meg. E réteg alatt a torony északi nyílásának keleti és nyugati lábazatát összekötő, egységes, jó állapotú sávalapozást figyeltünk meg (10., 18. kép) (feltehetően az egész torony alatt megtalálható ez az alapozás, kiterjedésének meghatározásához további ásatás szükséges). A G2 terület kutatása a torony földszinti, északi nyílását érintette. E területen előkerült az északi árkádív eredeti helyén lévő lábazata. Ez a lábazat a keleti oldalon a boltöv indításáig megmaradt, azaz a korabeli járószinthez mérten 145 cm magasságig (11-16. kép). A boltöv nyugati lábazatának fölső szakaszát elbontották. Itt a lábazat mintegy 60 cm magas maradványát találtuk meg (11., 18-20. kép). A keleti lábazati kőhöz kapcsolódik a kerengő (ha volt kerengő) keleti, 330