A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Bodó Balázs-Pusztai Tamás: Jelentés a gönci pálos kolostor tornyának 2004. évi régészeti kutatásáról
A lépcsőház és a torony falának csatlakozásánál egy félkörívű, elszedett, visszavágott indítású heveder déli oldalának töredéke látszik. Ettől nyugatra a torony falában egyértelműen kivehető a lépcsőház beforduló folytatásának 90 cm széles fülkeszerű kiképzése. A torony emeleti szintjén három irányba nyílt ajtó. Az északra nyíló ajtó küszöbét egy deszka alkotta, amelynek fészke ma is jól látszik. Hasonlóképpen alakították ki a nyugati falban látható nyílást, amelynek küszöbszintje kissé magasabban van, mint a padlószint. Rendeltetésére nézve valószínűleg a toronyhoz nyugatról csatlakozó helyiség padlásbejárója volt. Bár nyílása nem maradt meg, bizonyosan volt egy harmadik ajtó is ezen a szinten, mégpedig a lépcsőház ajtaja. Ez minden bizonnyal a torony keleti falának északi végén helyezkedett el. A torony emeleti födémét a falak mentén kiképzett padka, valamint a sarkokba átlósan benyúló konzolok tartották. A konzol alsó hengertagja kisebb homorlattal kapcsolódik a konzol függőleges homlokfalához. A konzolok közül az északkeleti ma is viszonylag ép, a többinek csak a falban ülő letört csonkjai látszanak. Valamelyikükhöz tartozott az a töredék, amelyet a legújabb ásatás hozott felszínre. A földszinti sekrestyéhez hasonlóan a fölötte elhelyezkedő perjeli szoba boltozatlenyomatát is megőrizte a torony fala. 17 A szoba ajtaja északnyugat felől nyílt. Kissé furcsa elhelyezkedését a toronyfalban futó lépcsőház és a torony vastag északi fala magyarázza. Ezek ugyanis csak a szoba nyugati falának északi részén tették lehetővé egy ajtó elhelyezését. Az ajtónyílást így is kissé ferdén kellett kialakítani, amint azt déli megmaradt rézsűje mutatja. Az ajtót a torony emeletéről észak felé nyíló kijáraton át lehetett megközelíteni, ami itt egy újabb helyiséget feltételez. Az, hogy ez a tér az egész keleti kolostorszárny előtt végigfutó emeleti folyosó vagy csak egy, a toronyhoz északról csatlakozó, kisebb épületrész volt, avagy a keleti kolostorszárny emelete innentől kezdve nyugat felé a kerengőfolyosó fölé is kiterjeszkedett-e, további ásatások nélkül egyelőre eldönthetetlen. Egy megfigyelés további lehetőséget kínál a keleti kolostorszárny részletesebb megismerésére. Úgy tűnik, hogy a torony északkeleti sarkához csatlakozó falcsonk felső része az eredeti ferde kiképzését őrzi és nem lepusztulás eredménye. A faltető nyugati fele kissé alacsonyabban van. Mindezek figyelembevételével feltételezhető, hogy ezen a részen a perjeli szoba oromfalának maradványai őrződtek meg, az oromzatra fektetett ferde gerenda fészkével. 18 A torony következő szintjéről egyelőre nagyon keveset tudunk. Nyugati és északi oldalán párkány fut körbe. Padlóját a már ismertetett konzolok tartották. Miután külső ajtónyílása nincs, valószínűleg belső falépcsőn vagy létrán közelítették meg, a torony előző szintjéről. Egyetlen nyílása a keleti fal déli részén látható csúcsíves ablak. Az ablaknak csak a déli része maradt meg. Északi felére falkiromlás utal. Viszonylag egyszerű módon a törtkőfalban kőkeret nélkül alakították ki. A fal egyenetlenségeit vakolattal fedték el. 16 A lépcsőház nyílhatott volna a sekrestye fölötti perjeli szobába is, de ennek ajtaja a szoba északnyugati sarkánál volt. Hacsak a többi emeleti helyiség megközelíthetőségét az alkalmasabb toronyemelet helyett nem errefelé oldották meg, a lépcsőház ajtajának a toronyba kellett nyílnia. A lépcső felső végénél kétirányú ajtót statikai okokból aligha feltételezhetünk, ráadásul ez esetben nem lett volna szükség a perjeli szoba másik, amúgy sem túl szerencsés kialakítású ajtajára. 17 A helyiség funkciójának azonosítása Gyöngyösi Gergely munkája alapján lehetséges, aki egy Göncön történt esemény leírásánál említi, hogy: „...in cella prioratus, quae supra sacristiam satis alté situatur". GYÖNGYÖSI 139. 18 A kérdést véglegesen csak a szóban forgó részletek közelebbi tanulmányozásával lehet eldönteni. 325
