A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Véleményünk szerint a Mohácson, Nádudvaron a kora újkorban kialakult feketekerámia tehát nem kapcsolható össze a 16-17. század folyamán megjelenő északkeletmagyarországi redukált égetésü szürkésfekete polírozott áruval. 46 A régészeti anyagban ugyanis hamarabb megjelenik ez a típus, mint a népi fazekasságban, tehát abból semmi esetre sem vezethető le a korábbi polírozott szürke anyag. Findzsa töredéke (Ltsz. 53.1068.36) 17. tábla/6. - Sárgásfehér színű kerámia, homokkal soványított, finom iszapolású. Alacsony talpon öblösen kiszélesedő vaskos, de alacsony falak. Felületén sárgászöld kopott ólommáz. Méretek: m.: 24 mm, fenék átm.: 35 mm, száj átm.: 60 mm. A findzsa távolsági kereskedelmi áru, orientális forma, amely a török közvetítésével került Magyarországra. Ezek a fületlen talpas csészék a kávézás szokásával terjedtek el, eleinte a gazdagabbak körében. 17. századi kerámiából készült darab került elő Fülekről,

347 illetve 17. század végi porcelán és fajansz findzsák ismertek Szendrőből.

348 V. ÖSSZEGZÉS A szuhogy-csorbakői vár két világháború közti ásatási anyagának feldolgozásával érdekes képet kaphattunk egy késő középkori vár életéről. A leletanyagot vizsgálva feltűnő, hogy annak jól keltezhető tárgyai a 15. század második feléből, illetve a 16. század első feléből származik. A vár gazdagabb mívű eszközei, tárgyai, valamint a díszkerámiák szintén erre a periódusra helyezhetőek. Ez azért is meglepő, mert a 15. század első harmadában Csorbakö főúri rezidencia volt, amely időszakból gazdag színvonalú leletanyaggal számolhatnánk. Erre a korra datálható anyagunk azonban gyakorlatilag hiányzik. Néhány tárgy ugyan előkerült, sőt a 14. századi Ládi várhoz köthető darabok is, de ezeknek csekély a száma. Ennek valószínűleg magyarázata lehet a korabeli feltárási metódus is, de elképzelhető, hogy a várat olykor „kitakarították", és ezzel a korábbi rétegeket elpusztították. Egy hitelesítő ásatással tisztázhatnánk ezt a kérdést. További érdekes eredményeket hozhatna egy ásatás a vár egyéb területein is, amelyeket a korabeli feltárás nem érintett. Árnyalhatnánk Csorbakö építéstörténetét és talán jobban megismerhetnénk egy északkelet-magyarországi főúri rezidencia életét. 4 Köszönöm Csupor István szíves szakmai tanácsait. Leletünk párhuzamára lásd: Tomka G., 2002. 305, 5. ábra/3-4. 347 Kalmár J., 1959.22. 348 Tomka G., 2002. 299. 292