A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Ringer Árpád-Szolyák Péter: A Szeleta-barlang tűzhelyeinek és paleolit leleteinek topográfiai és sztrati gráfiai eloszlása. Adatok a leletegyüttes újraértékeléséhez

falánál észlelhető „lelethiány" elsősorban az ásatás erre a területre eső kisebb intenzitá­sával hozható összefüggésbe. 12 Az egyes leletkoncentrációknak külön hangsúlyt adnak az ugyanezekre a területekre eső hatalmas tüzhelyes foltok. Ez alól csupán az Előcsarnok (B) elülső részének keleti falnál lévő szakasza kivétel, ahol az egyértelműen jelentkező nagy leletszámhoz nem kapcsolódnak tűzhelyek nyomai. Külön fel kell hívnunk a fi­gyelmet a barlang leghátsó (Kadic szerint D) részére is. Ez a fényviszonyok tekintetében a legsötétebb tér, és ezért - a Bejárattal (A) és Előcsarnokkal (B) szemben - folyamatos ott-tartózkodásra talán kevéssé alkalmas. Ennek ellenére itt körülbelül akkora területen és sűrűségben jelentkeznek a leletek, mint az Előcsarnok (B) északi végén. A paleolitok eloszlása alapján kimutatható kilenc megtelepedési hely közül egyébként is nyolc olyan részre esik, ahol a nap jelentős részében még a téli hónapokban is világítás nélkül lehet közlekedni. A Kadic szerinti D barlangrész említett részében (13, 16 és 17-es négyzet) ez a legnagyobb napsütés idején sem képzelhető el. A lelet- és nyersanyagmegoszlás háromdimenziós feldolgozását természetesen a hagyományos statisztikai vizsgálatokkal is kiegészítettük, ehhez azonban a Gyüjtőleltári sztratigráfiai elnevezések sokszínűsége miatt tisztázni kellett, hogy Kadic milyen meg­nevezéseket használ szinonimaként. Ezeket az alábbiakban részletezzük úgy, hogy a bal oldalon a Kadic-féle leggyakoribb elnevezést és az adott réteg számát tüntettük fel, a jobb oldalon pedig megadtuk az elnevezésbeli összes variációt: a) sötétbarna 121 - barna agyag + barna foszforos agyag + sötétbarna; b) világosbarna 131 = világosbarna, de gödör közelében + világosbarna; c) világosbarna tűzhelyréteg = világosbarna tüzhelyes + vilá­gosbarna tűzhelyréteg + világosbarna alsó tűzhely; d) sötétszürke 141 = (szürke?!) + sötétszürke törmelékes agyag + sötétszürke, e) vörösesbarna ISI = vörös + vörösesbarna; f) világosszürke 161 = (szürke?!) + világosszürke kavicsos + tufa alatti szürke + guanó alatti szürke + világosszürke; g) sárga agyag /6a/ = világossárga + sárga agyag; h) fekete agyag 111 = fekete diluviális agyag + fekete diluviális sáv + fekete laza agyag (holocén) + humózus agyag + humusz + fekete agyag; i) gödörkitöltés IXI - fekete gödör + fekete szórott + górtéren heverve + gödör + gödör és diluvium határán + hányott + hányott agyag + heverve + humusz (gödörkitöltés) + kihányt agyag + kihányt anyag + kihányt anyagból + leomlott anyag + leomlott anyagból + szórott agyag + valami fekete gödör + gödörkitöltés. Nem alkalmaztunk összevonást az alábbi sztratigráfiai egységek esetében: a) barna agyag (alsó törmelékes réteg) /2a/; b) barna agyag (felső törmelékes réteg) /2b/; c) tufa és világosszürke határán; d) mésztufa ISI; e) guanó 191; f) ismeretlen hely; g) legalsó réteg (?); h) tűzhely. A rétegtani alapegységek kialakítása után diagramon is megjelenítettük az egy bar­langrészre eső leletszámot (6. ábra) - a tűzhelyekben talált darabokkal együtt. Ez, úgy véljük, különösebb magyarázatra a fentebb leírtak után nem szorul. Annyit fűznénk csak hozzá, hogy a Bejárat (A) esetében 48-64 m -re jut 367 lelet, míg az Előcsarnoknál 268­284 m 2-en összesen 706 paleolitot találunk. Mivel ennek alapján az 1 m 2-re eső leletek száma a Bejáratban 7,64-5,73 darab, az Előcsarnoknál pedig 2,63-2,49, egyértelműen kitűnik, hogy az előbbi kihasználtsága lényegesen nagyobb, 2-3-szoros. Ugyanezen leletek vertikális (rétegenkénti) megoszlását is táblázatban dolgoztuk fel, majd diagramon ábrázoltuk (7. ábra). A tűzhelyekben talált paleolitokat ebből a vizsgálatból kiemeltük, mivel róluk külön kimutatás készült. Az ábráról leolvasható a Korai-Szeletai szint (3. Kadic-féle réteg) egyértelmű dominanciája, itt azonban figye­12 KADIC O., 1915. XIII. tábla.; MESTER, Zs., 2002., különös tekintettel az 57-70. oldalakra. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom