A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása
7. bőrleletünkhöz hasonló varrástechnikát láthatunk a szentkirályi anyagban, 244 ahol már 16. századi hegyes orrú csizmafélén van hasonló varrástechnika. Megjegyzendő, hogy leleteinken nem volt fémnyom vagy korrózió, így ezeket nem vasalták, tehát elképzelhető, hogy a lábbeliket kiegészítővel viselték. Azonban biztos voltak vasalt lábbelik is a várban, amit a leletanyagban több sarupatkó és vasalás is bizonyít. Lábbelivasalások és patkók Az előkerült több lábbelivasalás és lábbeli patkó segítségével tovább árnyalhatjuk azt a képet, hogy milyen lábbelikben jártak Csorbakő lakói. Sarokvasalás (Ltsz. 53.1065.4) 3. tábla/8. - Kovácsoltvas. Fél ovális alakú, lapos szárainak közepén egy kiálló, téglalap átmetszetű tüske, a szárak a végeiknél kiszélesednek, itt egy-egy visszahajlított tüske. Méretek: h.: 41 mm, sz.: 80 mm. Ezen sarokvasakat a szárak végén lévő tüskékkel erősítették fel, amelyeket a bőrbe vertek, majd a sarok belső oldalán a kiálló tüskéket visszahajtották. A sarokvasalások ezen típusának szárai csak a végeken szélesedtek ki, máshol egyenletes vastagságúak voltak. 16. századi leletanyagokban viszonylag gyakorinak számítanak a sarokvasak. Leletünk párhuzamai kerültek elő Budapest, Március 15. térről, a Belvárosi templom melletti temető anyagából, ' Nyársapátról, ' továbbá nagy számban ismertek a füleki vár 16-17. századi anyagából. 247 Vácott pedig a 15. század második fele, 16. század első fele közti időszakra datálható leletek kerültek elő. 248 Leletünket tehát a párhuzamok alapján aló. század első felére helyezhetjük. Lábbeli sarokpatkója (Ltsz. 53.1065.77) 10. tábla/4. - Kovácsoltvasból készült, széles, lapos, kisméretű patkó töredéke. Egyik végén kiszélesedő fülön kis lyuk, másik vége töredezett. Méretek: h.: 56 mm, a tárgy sz.: 53 mm, a patkó szárának sz.: 9 mm. Kis méretű lábbeli sarkának vasalása. A két végén található lyukaknál egy-egy szöggel erősítették fel. Leletünk a csizmapatkók egyik típusához tartozik, amelynek szárvégei kör alakban kiszélesednek, de csakis a belső irányba. 249 16. századi párhuzamai kerültek elő Nyársapáton, 250 Füleken, 251 illetve Szentkirályon, ahol egy bőrcsizma ép talpán maradt meg. 252 Csizma orrpatkó töredéke (Ltsz. 53.1068.5) 3. tábla/7. - Kovácsoltvas. Széles, lapos, orrán enyhén csúcsosodik, itt egy kiszélesedő részen egy szöglyuk. A szár végén a belső oldalon erőteljes lekerekített kiszélesedés, itt a külső oldalon egy széles fejű szög. A másik szár letörött. Méretek: h.: 64 mm, sz.: 68 mm. Ezen típusú csizmapatkó a 16. századi magyar nemességre volt jellemző. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a fametszet, amely az I. Miksa császár elé érkező magyar Pálóczi Horváth A., 1996. 53, Kat. 62, 64. IrásnéMelis K, 1974. 285, 10. ábra/l. Bálint A., 1960-1962. 103, XXXIV. tábla/17. Kalmár J., 1959. XIX. tábla. Miklós Zs., 1991. 104, 52. tábla/10. Kalmár J., 1959. 13. Bálint A., 1960-62. 103, XXXIV. tábla/18. Kalmár J., 1959. XIX. tábla. Pálóczi Horváth A., 1996. 53, Kat. 64. 277
