A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

A fülesgombokat gyakran nem öntötték, hanem két lemezt préseltek félgömb formára, majd ezeket összeillesztették, tetejükre pedig fület forrasztottak. Ezt a technikát láthatjuk gombjainkon is. Az ilyen gombokat a sírokban a nyak alatt vagy a mellcsonton szokták találni,

209 általában egy sorban, de néha előfordul, hogy több gombsort is felvarrtak a ruhára.

210 A gombok lehettek gömb vagy félgömb alakúak. Leleteink a középkori anyagban gyakran előfordulnak, párhuzamait ismerjük a füleki várból,

211 a Kaposvár melletti temetőből.

212 A fülesgombokat gyakorta díszítették, azonban leleteink nem díszesek, értéküket egyedül anyaguk növelte, ugyanis mindhárom leletünk bronzból készült. Ruhakapocs hím része (Ltsz. 53.1065.3) 13. tábla /7. - Bronzhuzalból hajtogatott, laposra kalapált, felét visszahajtották, másik felének végén két felvarró fület hajtottak. Méretek: h.: 19 mm, sz.: 12 mm. Ruhakapocs nőstény része (Ltsz. 53.1071.3) 13. tábla/8. - Bronzhuzalból nagy akasztókarikát, a szár két végére pedig egy-egy felvarró fület hajtogattak. Laposra kalapálták. Méretek: h.: 20 mm, sz.: 14 mm. A ruhakapcsokat, más néven francia- vagy párizsi kapcsokat nagyon kedvelték az egész középkor folyamán. Temetőásatásokon igen gyakran kerülnek elő. Készítésük nagyon egyszerű, így mindenhol készítettek ilyeneket. Mivel az egész középkorban általános forma, így korát csak leletegyüttesben határozhatjuk meg. Kapocspárunk párhuzamait ismerjük a kaszaperi temetőből, ahol az áll alatt és a medencén kerültek elő.

213 Valószínűleg általában itt viselték, a felsőruházaton, amelyet a kapcsok elöl zártak. Emellett zárhatott hosszú kabátszerü ruhát is, hiszen Babócsa - Leránt-kertben is az alsó lábszár mellől került elő 23 db ruhakapocs.

214 Felsőruházaton túl párizsi kapoccsal zárhatták a pártákat is, mint ahogy a csúti temető 156. sírjában.

215 A ruházat leletanyagának nagyobb hányadát az övek és a hozzájuk tartozó veretek adják. Szuhogy-Csorbakőről nyolc ide tartozó tárgyat ismerünk. Csattest (Ltsz. 53.1067.2) 13. tábla /9. - Öntött bronzból készült, D alakú csattest, kerete csonkolt gallyat mintáz, a gallyakat vésett vonalkák díszítik, a gallyak vége sima felületű. Pecektartó szára sima felületű és vékony, kerek átmetszetű. Pecke hiányzik. Jó megtartású. Méretek: h.: 56 mm, sz.: 30 mm. Leletünk igazi mestermunka. Hasonló kivitelezésű, ismeretlen lelőhelyü darabot ismerünk a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, amely nem félkör, hanem kör alakú. Annak a pecke is megvan, vége két gallycsonk közti mélyedésben fekszik. Ezen darab párhuzamát a firenzei Bargello Gyűjteményben őrzik.

216 Leletünk másik analógiája került elő a Kecskemét környéki ásatásokon, amely egy egész kört alkot, de két, a csorbakőivel azonos félkörből.

21 A kecskeméti darab alapján valószínűleg nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy leletünk eredetileg szintén teljes kört alkotott, de a fele 209 Szabó K., 1938.46. 210 Bárdos E., 1978. 197. A Kaposvár melletti temető 443. sírjában két sorban 22 félgömb alakú fülesgombot találtak. 211 Kalmár J., 1959. 17, XXII. tábla. 2,2 Bárdos £., 1978. 197. 213 Bálint A., 1938. 160, XIX. tábla/7, 9. 214 Magyar K., 1978. 146. 215 Gerevich L., 1943. 132, 131, 19. ábra. 216 Lovag Zs., 1999. 93, 246. ábra. 2,7 Szabó K., 1938. 72, 358. ábra. 272