A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

23. (53.1067.35) 16 12,4 hosszúkás gömbalak 24. (53.1067.35) 17,5 19,5 lapított gömb 25. (53.1067.35) 19 x 15,5 20,2 hosszúkás gömbalak — 26. (53.1067.35) 18 19,8 poliéder — A 25 mm csőüreg-átmérőjű puskacsőbe a 20, illetve 20,5 mm átmérőjű golyók (18, 19, 20) még alkalmasak voltak a kilövésre. A kisebb golyókat kisebb csőátmérőjü puskákhoz gyártották. Érdekes, hogy csak egy golyóról állíthatjuk biztosan, hogy öntötték, hiszen rajta maradt az öntéscsap (17), így még félkész állapotban került földbe. Hasonló félkész, öntéscsapos golyók kerültek elő a füleki várból is.

74 Szabályosabb formája miatt valószínűnek tarthatjuk, hogy a 75. golyó is öntött, de a többit biztosan kovácsolták, és kalapácsolással próbálták minél gömbölyűbbre formálni. A kalapálgatás hatására barázdált a golyók felszíne, illetve poliéder az alakja. A szakállas puskákból azonban nemcsak golyókat lőttek ki, hanem felvagdalt vasdarabokat (kartácsot) is.

75 Az ilyen alaktalan kartácsoktól alig valamivel különböznek a szabálytalan gömb alakú leleteink (23, 25). Ezeket is hasonló nagy szórással lehetett kilőni. A kartács mellett kis átmérőjű söréteket is lőhettek szakállassal. Hirtelen, gyors tüzeléskor a sörét kimondottan hasznos volt, hiszen nagy szóródása következtében biztosak lehettek benne, hogy valakit mindenképpen eltalál. Csorbakőn a katonák maguk is gyártottak ólomsöréteket, amit egy előkerült fél öntőforma bizonyít. Öntőminta (Ltsz. 53.1067.95) 12. tábla/12. - Szürkés homokkőből készült, téglalap alakú, lapos minta, rajta kerek lyuk a golyó számára, kis kivezető csatornával. Méretek: h.: 44 mm, sz.: 21 mm, a lyuk átm.: 8 mm. Leletünknek csak a fele van meg, a negatív másik fele nem került elő. A benne önthető golyó átmérője mindössze 8 mm, így valószínű, hogy csak sörét öntésére használhatták. Hasonló golyóöntő negatív került elő agyagból Szekszárd-Újpalánkon, ahol a puskagolyó méretű lyukak mellett sörétnegatívot is láthatunk.

76 Szekszárd-Újpalánkon is találtak golyóöntéshez szükséges ólomlepényeket, amely Csorbakőn is előkerült. A leletanyagunkban található öntéscsapos puskagolyó és a sörétöntő minta arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szuhogy-csorbakői várban a katonák, illetve a hadszereket is gyártó mesterek a tűzfegyverekhez tartozó golyókat maguk (is) készítették. Megjegyzendő, hogy Magyarországon Mátyás korában egy lőfegyverhez 10-25 golyó tartozott.

77 Mivel Csorbakőn egy puskacső töredéke mellett tíz golyó került elő, így a leletanyagunk statisztikailag eléri a 15. század második felének alsó határát. Az alsó határ talán magyarázható azzal, hogy Csorbakő ekkortól fokozatosan elvesztette stratégiai szerepét is. Tűzfegyver-leleteinket tehát a 15. század második fele és a vár 16. század közepi pusztulása közé helyezhetjük. Kalmár J., 1959. 11. XIV. tábla. Simon Z, 2000. 114. GaálA., 1981. 147. 144, 3. ábra/l. KubinyiA,, 1992b. 70. 251