A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Ruttkay A. tipologizálása szerint a B-csoport, 3. típusának, „a" variánsa ezen darabunk, azon belül is a gyakoribb előfordulású négyszög alakú tárcsás csoporthoz tartozik. A felvidéki leletek alapján Ruttkay a 12. század második felétől a 13. század közepéig helyezte ezt a típust.

37 Analógiájának tarthatjuk a Zólyomtól délre, Tótpelsőcön (Pliesovce, Szlovákia) előkerült,

38 illetve a révkomáromi Podunajské Múzeum (Komárno, Szlovákia) gyűjteményében található, ismeretlen lelőhelyü darabokat.

39 Közelebbi példaként említhető egy ugyanilyen sarkantyú Mohi középkori mezővárosának lelőhelyéről.

40 Ruttkayhoz hasonlóan Kalmár J. is a 13. század közepéig datálja ezen sarkantyúkat.

41 A tárgy azért is érdekes, mert tudjuk, hogy a 13. század közepén még nem állott Csorbakőn vár. így feltételezhető, hogy a Ládiaknál, mint középrétegü családnál hoszszabb ideig, a századfordulóig is, megmaradt ez a sarkantyú, bár azt jó megtartása alapján valószínűleg csak ritkán használhatták. Nyílhegy (Ltsz. 53.1068.6) 1. tábla/3. - Kovácsoltvasból készült kisméretű tüskés nyílhegy. Hosszúkás hegye háromszög-átmetszetű, hegyes csúcsba fut. A hegy alatt rövid, vastagabb hengeres rész, amely a nálánál vékonyabb nyéltüskébe megy át. Méretek: h.: 57 mm, a hegy h.: 27 mm, a hengeres rész h.: 7 mm, a nyéltüske h.: 23 mm. Ruttkay A. a B-csoport 9. típusába sorolja ezen nyílhegyeket. Bár kronológiája nem tisztázott, Medvedev alapján a 10-12. századra datálja. Az arab források alapján hasonló nyílhegyekkel páncélos ellenségre támadtak. Kovács L. szerint is páncéltörő nyílhegyek voltak azok a gúla vagy lándzsa alakú nyílhegyek, ahol a penge és a tüske találkozásánál kiszélesedő ütköző volt.

43 Csorbakőn nem feltételezhetünk ilyen korai datálást. A későbbi használatot egyébként a nagyecsed-sárvári ásatás is jelzi, ahol a téglabazilika 13. század első feléből származó pusztulási rétegében előkerült a csorbakői nyílhegy analógiája.

44 III. CSORBAKŐ VÁRA A PERÉNYI CSALÁD TULAJDONÁBAN A késő középkori vár rekonstrukciója A főúri rezidencia rekonstrukciója (1403-15. század közepe) (3. ábra) Belsővár. Perényi Imre a Ládi család lakótornyos várának alapfalain építhette fel a későbbi vár belső magját, a palotát. Feltételezéseim szerint az egykori lakótoronyból és az elfalazott négyszögű udvarból alakították ki azt a két belső helyiséget, amelyhez délről egy előtérnek tűnő harmadik is csatlakozott. A terep adottságai alapján ezen emeleti helyiségektől nyugatra mintegy 5 méterrel alacsonyabban két újabb földszinti helyiséget építettek fel, ahova a központi emeleti részből egy 15 fokos lépcsősor vezetett le.

45 A földszinti, ma már nem látható belső helyiség nyugati oldalán egy boltozatos ablaknyílást 37 Ruttkay A., 1976. 349-350. 347, 72. ábra. 38 Ruttkay A., 1975. 193, 21. ábra/9. 39 Ruttkay A., 1975. 200, 26. ábra/9. 40 Michnai A., 1982. 138. 137, 10. ábra/16. 41 Kalmár J., 1971.359. 42 Ruttkay A., 1976.331.327. 43 Kovács L., 1986. 229, 16. ábra/21, ill. 274. 44 Magyar K, 1984. 175, 21. ábra/1/3. 45 LeszihA., 1941.49. 239