A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

azaz a 14. század első felére datálhatjuk. Csekély számukat egyrészt magyarázhatjuk azzal, hogy a korabeli ásatás inkább a késő középkori pénzhamisító műhelyre összpontosított. Másrészről viszont a megkutatott, hasonló 13-14. századi kisvárainkban megfigyelhető volt, hogy általában igen kevés lelet került elő. Ezek zömmel kerámiák, egy-két nyílhegy, patkók, sarkantyúk vagy vaskések voltak. 3 Csorbakőn Leszih Andorék az ásatások során 5 olyan tárgyat találtak, amelyet a korai vár anyagának tarthatunk. Sajnos a pontos lelőhelyüket nem ismerjük. A kerámiák a leltárkönyv szerint a „Szuhogy-Csorbakői vár I., III., IV. számú helyeiről" kerültek elő. Ennél bővebb információnk nincsen. Az viszont feltételezhető, hogy Leszih III. és IV. számú helyei megegyeznek az általam felvázolt korai vár két helyiségével. A fémanyagról még ennyit sem tudunk, ugyanis azokat a korábban itt amatőr kutatásokat végző Szegő Andrástól vásárolta meg a múzeum. Kerámia perem- és oldaltöredék (Ltsz. 53.1069.19) 1. tábla/2. - Fehéragyagból készült kisméretű fazék perem- és oldaltöredéke. Szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, kézikorongon készült. Vékony falú, pereme enyhén kihajló, függőlegesen levágott, belső oldalán fedőhorony. A keskeny nyak alatt a fazék vállát és hasát hornyolt bordák díszítik. Pereme erősen megégett. Méretek: legnagyobb mérhető sz.: 80 mm, m.: 92 mm, eredeti szájátm.: 90 mm. A párhuzamként hozható bajóti 13-14. századi kisméretű fazék alapján,

34 a csorbakői töredéket a 13-14. század fordulójára, illetve a 14. század elejére tehetjük. Kerámia peremtöredék (Ltsz. 53.1069.16) 1. tábla/l. - Fehéragyagból készült nagyméretű fazék perem- és válltöredéke. Apró kaviccsal soványított, jól iszapolt, kézikorongon készült, kívül jól elsimított, belül rosszul elsimított. Vékony falú, jól kiégetett. Pereme tagolt, erősen kihajlik, majd függőlegesen felhúzott, vízszintesen levágott, belül fedőhoronnyal. Vállán hornyolt bordák futnak. Méretek: sz.: 126 mm, m.: 67 mm, eredeti szájátm.: 190 mm. A töredéket apró kaviccsal soványított viszonylag durva anyaga miatt, illetve a párhuzamok alapján," 14. századinak tarthatjuk. Kerámia fenéktöredék (Ltsz. 53.1069.20) - Világos rózsaszínűre égő agyagból készült kisebb fazék fenéktöredéke. Homokkal soványított, jól iszapolt, kézikorongon készült. Fenekét külön ragasztották az oldalához. Fenekén széles gyűrűben elmosódott szárú kereszt alakú fenékbélyeg. Méretek: m.: 42 mm, f. átm.: 69 mm. A 14. században jellemző még a korongra szórt hamu, homok, a korongtányérba metszett jegy. Gyakori, hogy a fenék- és edényoldal összeragasztásának nyoma még jól látható, tehát a fazekas még hurkatechnikával, kézikorongon dolgozik. A 15. században ezeket a nyomokat már csakis a fehér kerámiáknál láthatjuk. A 15. századi vasoxid tartalmú edényeket már levágták a korongról.

36 A fentiek alapján tehát csorbakői fenéktöredékünket is a 14. századra, azaz a Ládi család idejére datálhatjuk. Sarkantyú (Ltsz. 53.1071.23) /. tábla/4. - Kovácsoltvasból készült, jó megtartású sarkantyú. Hosszú, vékony, D-átmetszetű szárai U-alakban enyhe csúcsba futnak, kissé felfelé íveltek. A lapos szíjtartó fülek függőlegesen ülnek, a lyukak hosszúkás téglalap alakúak. A rövid kerekátmetszetű nyaka lefelé néz. A csúcsba futó, négyzetátmetszetü tüske a nyakhoz képest a lekerekített rombusz alakú tárcsánál lefelé megtörik. Méretek: h.: 135 mm, sz.: 73 mm, a tüske h.: 15 mm. Miklós Zs., 1987. 15. Parádi N., 1963. 208, 3. ábra/l.; 231, 16. ábra/2. Hőül, 1963.374,72. ábra/l. Holli, 1956. 189. 238