A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

hívta fel a figyelmet egy palánkfal létére, Mende-Lányváron egyszeres, a keleti oldalán háromszoros palánkfal övezte a várat. Szintén cölöpfal került elő a kisnánai vár korai periódusából.

24 b) Az 1403-as oklevél szövegéből tudjuk, hogy Perényi Imre a korábban nagyon elpusztult vár helyén építtette újjá saját rezidenciáját. Ehhez felhasználhatta a korábbi vár alapfalait. Érdemes tehát megvizsgálnunk a Perényi-vár belső magját, az oválishoz közelítő sokszög alaprajzú palotahelyiségeket. Az ovális, illetve poligonális falszerkezetű torony nélküli erődítések a korai magyar várépítészetre is ható morva és alsó-sziléziai magánvárak jellegzetes típusai. Ehhez az ún. palástfalas erődítmények tartoznak, ahol ovális vagy poligonális alaprajzon épült vastag külső várfal belső oldalához kapcsolódtak az annál mindig alacsonyabb épületek. Ez a típus a 13. században alakult ki és a század második felétől a 14. századon át igen kedvelt volt.

25 A közelben erre a formára mutat Imreg vára (Brehov, Szlovákia).

26 Ha azonban ezzel a típussal számolnánk a vár belső magjában, akkor itt mindössze egy-két igen apró épület fért volna el. 3. Rekonstrukciós vizsgálatunk során a legfontosabb a közvetlen környék kisméretű nemesi erődítéseinek tanulmányozása. A megyében számos „kisvárat" ismerünk, amelyeket régészetileg is megkutattak. Ezek alapján érdekes következtetést vonhatunk le. 97 98 90 Kács-Várhegyen, Sály-Latorpuszta Várhegyen, Gönc-Amadé-várban és KelemérMohos-váron

30 vastag falú, emeletes lakótornyokat figyeltek meg. Kacson, Sályban és Göncön a lakótornyot árokrendszerek, illetve sáncárkok övezték. Keleméren ovális fal övezte a lakótornyot és udvarát. Ha megnézzük Csorbakőn a későbbi palota két belső helyiségét, akkor felmerülhet, hogy a keleti szoba egy szabálytalan trapéz, illetve háromszöghöz közelítő alaprajzú építmény alapját adta, amely 1,1-2 m-es falvastagsága alapján emeletes lakótoronnyal számolhatunk. Belső alapterülete kb. 17,5 m

2 volt. Ehhez ENy-ról egy nagyjából szabályos négyzet alaprajzú, 6,8x6,8 m-es udvart csatoltak. Maga az építmény egyébként nem a hegy legmagasabb pontján épült, hanem attól északra, 1-2 m-rel alacsonyabban. Ehhez az alaprajzi rekonstrukcióhoz a legközelebbi példa a márianosztrai Bibervár, ahol a lakótoronyhoz később egy szintén vastag falú, négyszögű udvar csatlakozott.

31 Megjegyzendő, hogy az erődítés itt sem a hegy legmagasabb pontján épült. Érdekes, hogy a gönci Amadé-várban szintén egy Amadé familiáris építkezéseivel számolhatunk, és ugyanitt figyeltek meg a csorbakőihez hasonló szárazon rakott kőfalat. A rendelkezésünkre álló adatok alapján tehát, Csorbakő 14. századi várát udvaros lakótoronyként rekonstruálhatjuk. Korai leletanyag a csorbakői várból A Ládi családhoz köthető tárgyak A szuhogy-csorbakői vár ásatásai során felszínre került néhány 13-14. századra keltezhető tárgy. Ezeket minden bizonnyal a Ládi család várából származónak tarthatjuk, 24 Miklós Zs., 1982.75. 25 Koufil, P.-Méh'nsky, Z.-Plaéek, M., 1989. 237. 26 Slivka, M.-Vallasek, A. 1991. 94. 96. 27 ParádiN., 1982.9. 28 Holl I.-Parádi N., 1983. 87. 29 Féld L, 1985.61. 30 Köszönöm Pusztai Tamás szíves közlését. 31 Miklós Zs., 1983. 15. 237