A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Szuhogy - Csorbakő 1

0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10

0 Meters Ládi család vára i t i . i 2. ábra Az első árkot a vártól 24,5-29 m-re ásták, és a külső oldalán a kitermelt földből sáncot emeltek. A későbbi Perényi-vár déli falát ezen sánc vonalán helyezték el, így nehezen megfigyelhető. A második sáncot ettől 11-13,5 m-re emelték. Az első és második sánc között látható a ma is néhol 3 m mély árok. Ezen sánc érdekessége, hogy a hegyen nyitott modern kőbánya egy helyen átvágta, egy metszetet adva így a sánc szerkezetéről. Itt egy szárazon rakott kövekből emelt sáncfalat figyelhettünk meg, amihez hasonlót közöl Féld I. a gönci Amadé-várban,

22 valamint szárazon rakott kősáncot tárt fel Miklós Zs. Szada-Várdombon. Ez utóbbit homokkőből rakták, ma már csak 40 cm vastagságban látható.

23 Érdekes a déli oldalt félkörívben körülölelő sánc, amely a legjobb állapotban maradt meg. Ez a második sánc vonalából merőlegesen indul ki és a Nagy-hegy gerincébe csatlakozik vissza, mintegy 86 m-re a vártól. Jó állapota miatt eredeti formájára is következtetni tudunk. Belső oldalán lépcsőzetes szerkezete, míg kívül meredek fala volt és egy árok futott előtte. Ládi Csorba Miklós várát tehát hármas sáncárok védte. Az árkok mélységét ásatások nélkül sajnos nem ellenőrizhetjük, de a hasonló példák alapján itt is a sziklába vájt meredek falú árkokkal számolhatunk. 2. A falak magasságát vagy pártázottságát tehát nem állapíthatjuk meg, de a Ládivár alaprajzának elvi felvázolására az analógiák alapján kísérletet tehetünk. a) Felmerülhet természetesen, hogy nem kő, hanem egyszerű palánkfal védte a vár belső épületeit. Hasonlót tapasztaltak Nógrádmarcal-Kerekdombon, ahol a középső részen elhelyezkedő épületet kétszeres palánkfal védte, Kazincbarcika-Várdombon a dombtető szélén cölöpsor futott végig, Váchartyán-Várhegyen a 40 cm széles paticsréteg 22 Féld l, 1985.62. 23 Miklós Zs., 1982.53. 236