A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

délykötelesség küszöbét, azaz bizonyos falmagasságot és/vagy árokmélységet, ennek ellenére nem valószínű, hogy a kétmárkás vételárban szerepelt volna egy vár is. így építését csakis 1268 utánra tehetjük. írásos források hiányában csak következtetni tudunk az építtető személyére, azonban megjegyzendő, hogy Ládi Miklós elöneve és a csorbakői vár neve megegyezik. Bár felmerülhetne, hogy a vár elnevezése a nyelvjárásbeli „csorba partra", omlásos leszakadt oldalra,

9 azaz a várhegy alakjára utalna, azonban ez a feltevés nem állja meg a helyét, hiszen a vár egy viszonylag alacsony, kevésbé meredek, sőt néhol lankás hegyen épült, ami nem mutat semmiféle „csorbaságot". így a Csorbakő elnevezés minden bizonnyal az első építőt jelölte. Ismert, hogy a 13-14. század folyamán születő várak nem voltak a birtokjogi központjai, hanem pont fordítva, a felépült várak, akárcsak az erdők vagy a vizek, a föld tartozékai lettek. Sőt az uradalom részét képező várak ekkor még annyira mellékes szerepet töltöttek be, hogy gyakran nevet sem kaptak, ha pedig mégis elnevezték őket, akkor gyakran a birtok nevét kapták.

10 Véleményem szerint Ládi Csorba Miklós sem nevezte el a várát, hanem arra később ragaszthatták építője után a Csorba vára, illetve a Csorbakő elnevezést, ami végül elterjedt a köztudatban. A tartományúri harcok során születő várak sorába tehát jól beilleszthető Ládi Csorba Miklós vára. Aba Amadé 19. familiárisának ugyanis elegendő pénze kellett, hogy legyen egy kisebb nemesi erődítésre, és ezen vagyona indokul is szolgált egy mentsvár megépítésére. Bár a várról nincsenek 14. századi forrásaink, érdemes áttekintenünk, milyen adatok nyerhetőek közvetve a vár 14. századi történetéről. Magát Csorbakőt először csak 1403-ban említik meg. Ekkor Perényi Imre engedélyt kért a régi elpusztult vár újjáépítésére." Ebből nyilvánvaló, hogy itt korábban is léteznie kellett egy várnak. A vár létének közvetett bizonyítéka az az 135l-es oklevél is, amelyben Ládi Csorba Miklós fia Domonkos mester és Domonkos fiai János és Miklós 200 márkáért, valamint az abaúji Deek falu harmadáért eladták szuhogyi jószágukat Perényi István fia Andrásnak.

12 Ez a 83 évvel korábbi 2 márkás vételárhoz képest hatalmas összeg nem magyarázható mással, minthogy a birtokon engedélyköteles vár is állt, habár azt, mint a jószág tartozékát az adásvételt rögzítő oklevélben nem említették meg. Szuhogy eladása egyébként jól példázza azt a folyamatot, amelyben a 13-14. században felépített középrétegü nemesi erődítéseket eredeti tulajdonosaik sorra felhagyták, ugyanis rá kellett eszmélniük, hogy „kisváraik" fenntartására, karbantartására nincs elég pénzük.

1

" A források alapján tudjuk, hogy a 14. század fordulóján a Ládi család is többször került nehéz anyagi helyzetbe. Feltehető tehát, hogy nem volt pénzük a váruk karbantartására sem. Nem tudni, hogy 1351-ben milyen állapotban adták át Csorbakőt, de feltételezhetően a Perényiek a 200 márkával már csak a jogot vették meg, de a nemesi erődítés ekkor már gyakorlatilag lakhatatlanná vált. Ezt támaszthatja alá, hogy a 14. század második felében sem szólnak az oklevelek a csorbakői várról. 8 KubinyiA., 1989.296. 9 Kiss L, 1988.341. 10 EngelP., 1987. 12. "MOL, Dl, 8911. 12 Zichy okmánytár IV, 1878, 256-258, 216. oklevél. 13 Feddi, 1987.3. 234