A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

A 485 m magas Várhegy közvetlenül Tolcsva felett, a településtől ÉK-re emelkedik, és egy É-D-i irányban húzódó hosszú hegyhát D-i végét képezi. Ny-i és D-i aljában nagy kiterjedésű szőlő van. A hegy felső része erdős, de a sáncon belüli terület többnyire füves, jól áttekinthető tisztást képez. A hosszan elnyúló hegytető É-i és D-i vége kissé kiemelkedik, DK-i oldala pedig 20-25 méterrel alacsonyabban nyúlik ki. A kősánc a hegytetőt majdnem teljesen körbeveszi, de az ÉK-i oldalon 700 m hosszan hiányzik. A sánc a D-i oldal középső részén újkori bolygatások (kőbányászat ?) miatt közel 100 m hosszan nem követhető pontosan. A sánc belső magassága helyenként eléri az 1,0-1,5 métert, de sok helyen csak terasz alakjában követhető. Nováki Gyula az 1985. évi terepbejárása alkalmával a fennsík közepe táján sekély tavat talált, melynek É-i szélén a víz felduzzasztására szolgáló mesterséges töltés volt megfigyelhető. A vár felmérésére az 1987. évben került sor, de a tó ekkor teljesen ki volt száradva és a magas fűben annak pontos kiterjedését sem sikerült megállapítani. A kősánccal körülzárt terület hossza 780 m, legnagyobb szélessége 580 m. Ásatás nem volt a területén. A Kalicz Nándor által említett neolitikus bükki kultúrába tartozó leletek nem meglepőek, ilyen korú leletek sok magaslati lelőhelyen előfordulnak. Erődítést azonban ebben a korban 17. kép. Tolcsva- Várhegy helyszínrajza még nem készítettek. A tolcsvai Várhegy sáncának korát, amint ezt Kalicz Nándor is megállapította, az ugyanott talált késő bronzkori-kora vaskori, illetve késő vaskori cserepek jelzik. ELPUSZTULT ERŐDÍTMÉNYEK Ilernádnémeti - erődítmény (castellum ?) A településen a 15. sz. vége - 16. sz. eleje időszakában több feldolgozás is várat (erődítményt) szerepeltet, amikor az a Szapolyai család birtokát képezte. Először a Hóman-Szekfü-féle Magyar történet egyik térképmellékletén találjuk meg így ábrázolva a települést.

82 A későbbi feldolgozások feltehetően innen vették át ezt az adatot. így legutóbb Barta Gábor összeállítása is a Szapolyaiak váraként szerepeltette.

83 82 Hóman Bálint-Szekfü Gyula, 1935. 33. oldal utáni térképmelléklete a „Zápolyai családi birtokok Imre, István és János kezén a XV. század végén és a XVI. század elején." ennek forrásait lásd.: i. m. 577. 83 Barta Gábor, 1983. 211-212. 39. sz. jz. - Itt részben saját gyűjtésére, részben Engel Pál adatai alapján közli a Szapolyai család várbirtokait a 16. sz. elejéről, de Hernádnémetit ő is a bizonytalan esetek közé sorolta. 220