A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.
falu, de a kettő között Kisfalud csak a 14. század elején alakult ki. 15 A kora középkori állapot emléke jóval később is kimutatható volt, mivel a fentiekben már utaltunk az 1607-ik évi törvénykönyv rendelkezésére, de ugyancsak hasonló módon intézkedett 1649-ben a Rákóczi úriszék egyik ítélete is. 16 Bodrogkisfalud először 1317-ben és 1319-ben az egri püspök és káptalan közötti tizedszedési perben bukkan fel. A nemzetség Zemplénben birtokló két ága, a Keresztúri és a Debrői ág késői birtokmegosztására 1352-ből van adatunk. Keresztúr később is a Keresztúri (Pozsár) család birtokát képezte, ugyanakkor már Karácsonyi János felfigyelt e nemzetség bemutatásakor arra, hogy annak tagjai a tatárjárás után számos várat építettek törzsbirtokaikon, főleg Heves megyében, de Abaúj és Sáros megyében is. 18 Mindebből arra lehet következtetni, hogy az erődítmény létesítése feltehetőleg az Aba nemzetség itt birtokos Keresztúri ágához köthető, akik itt építhették fel családi erősségüket talán még a 13. sz. folyamán. Erdőbénye - Várhegy (3—4. kép) Helynévként a Várhegy már 1672-ből ismert, de a későbbi térképeken is megtalálható. 19 Először Fényes Elek tesz említést arról, hogy Erdőbénye határában a Várhegyen egy régi váromladék, és egy Magita nevű kisded tó van. 20 Később Vendé Aladár a Borovszky-féle megyei monográfiában már csak annyit közöl róla, hogy a Várhegy nevű dűlőn földsánc nyomai láthatók. 21 Erdőbényétől 2 km-re D-re emelkedik a 344,6 m tszfm Várhegy, amely a Nagy-Köves-hegy (420 m)-től ÉK-i irányba tartó hegygerinc végét jelenti, külön kiemelkedő hosszúkás kúp alakjában. A Várhegyet Ny-ról a Csorgó-völgy, K-ről pedig a Bényi-patak völgye határolja. A vár szélét jól meghatározható természetes perem jelzi, amelyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. Területe teljesen magába foglalja a hosszúkás hegytetőt, ÉNy-i oldala egyenes, többi oldala nagyjából félkörívben követhető. A belső terület közepén egy nagy mélyedés található, ami minden bizonnyal kincskeresők tevékenységének nyomaként maradt fenn. É-i vége felé a vár területe erősen lejt. A vár belső területének hossza 58 m, legnagyobb szélessége pedig 24 m. Az ÉNy-i egyenes oldal felől található a legmeredekebb hegyoldal, itt mesterséges erődítésnek nincs nyoma. A többi oldal enyhébb lejtésű, a perem alatt 4-6 méterrel alacsonyabb szinten sekély mesterséges árok övezi félkörben a várat. Az árok szélessége 3^4 m körüli. Az árok a K-i oldalon kb. 20 m hosszan eltűnik, majd a vár É-i hegyes vége alatt 14 m hosszan ismét nyomon követhető. A vár belső területe jól áttekinthető, füves tisztás, középen egy nagyobb bokros résszel. Az árok erősen bokros, a hegyoldalakat erdő fedi. A terepbejárás során leletet nem találtunk. A várra vonatkozóan történeti adatot nem ismerünk. A leletek hiánya ellenére a vár jellege alapján középkorinak tekinthető. Amennyiben a vár középkori eredete bizonyítást nyer, feltehetően ez is a területet a 13. sz. eleje óta birtokló Aba nemzetséghez köthető. 22 Monok - Ingvár (5-6. kép) Az Ingvár név először 1435-ben egy puszta (predium) neveként bukkan fel, de még 1851ben is Monokhoz tartozó pusztaként szerepel. 23 Ingvár birtokával kapcsolatos adatok a későbbi 15 Szűcs Jenő, 1993. 28-29. - Szűcs Jenő itt arra is utal, hogy Liszkaolaszit még az 1299. évben is közbeeső falu nélkül határolják el Keresztúr földtől, holott Szegi közbeesett, vagyis még mindig élt a tágas és egységes terra Keresztúr képzete. 16 Takács László—Kovács Zsolt, 2000. 66. 17 AOkl. IV. 680. sz., V. 427. sz. 18 Nagy Iván, 1857-1868. VI. 222.; Karácsonyi János, 1995. 51-52., 62-63.; Szűcs Jenő, 1993. 46-49.; Engel Pál, 2001.: Aba nem 5. Debrői-tarjáni ág 1. tábla: Debrői. A Keresztúri család kihalt, utolsó tagjának említése 1370-ből való. 19 Schram Ferenc, 1973. 144.; Földi Ervin, 1980.46. 20 Fényes Elek, 1851.1.307. 21 Vendé Aladár, 1905.41. 22 Erdőbénye korai történetére lásd: Szűcs Jenő, 1993. 29. 23 Fényes Elek, 1851. IV. 128.; Csonki Dezső, 1890-1913. 1. 365, 371. 203
