A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a történeti Zemplén megyében I.

VÁRAK A TÖRTÉNETI ZEMPLÉN MEGYÉBEN I. NOVÁKI GYULA-SÁRKÖZY SEBESTYÉN BEVEZETÉS A hazánk területén egykor fennállt erődítményeket számba vevő topográfiai munka részeként jelen közleményünk az egykori történeti Zemplén (vár)megye D-i, mai magyarországi részén elhelyezkedő néhány kevéssé ismert őskori és középkori - kora újkori erődítményét kívánja bemutatni. Borsod-Abaúj-Zemplén megye őskori és középkori várainak topográfiai célú bejárását, valamint modern felmérését és feldolgozását 1974-ben kezdte el Nováki Gyula és Sándorfi György, akikkel az első években Gádor Judit is szorosan közreműködött. Ennek a munkának az első eredménye a történeti Borsod megye területére eső várakat bemutató, önálló kötet volt. A mai megye többi (gömöri, abaúj-tornai és zempléni) részein 1986-1994 között folyt a terepmunka. Az eredmények feldolgozása és közreadása a befejezéshez közeledik. Ennek keretében 1997-ben és 2001-ben Abaúj-Torna és Borsod megye területének egyes várairól,

2 1999ben pedig a gömöri részek várairól jelent meg közlemény." A munka kezdetének fő szervezője és résztvevője Sándorfi György volt. Neki azonban nemcsak a várakkal kapcsolatos irodalom összegyűjtésében és kiértékelésében volt jelentős szerepe, de egy olyan egyszerű, gyors és pontos geodéziai felmérési módszert is kidolgozott, amely nélkül nem lehetett volna - a lehetőségek függvényében - a megye valamennyi várának a dokumentálását elvégezni. Az alábbiakban ismertetésre kerülő valamennyi zempléni vár felmérése is elsősorban az ő munkája, Nováki Gyula közreműködésével. Sándorfi György a magyarországi várkutatás nagy veszteségére, 1993-ban elhunyt. Ugyanettől az évtől kezdődően csatlakozott Sárközy Sebestyén a munka feldolgozásához, az általa már korábban is gyűjtött irodalmi adatok felhasználásával. A feldolgozás és annak szempontjai alapvetően azonosak a korábban már más magyarországi területekről megjelent vártopográfiákkal, és Zemplén területén a vizsgált erődített helyeken tapasztaltak sem térnek el a más régiókban megfigyelt jelenségektől. Munkánkat az egyes várakra vonatkozó adatokra nézve alapvetően nem tekintjük lezártnak, inkább mintegy kiindulási alapot jelentenek a továbbiakhoz, amelyek egyrészt a közzé nem tett, nyomtatásban még meg nem jelent írott adatok felkutatását, valamint a terepen végzett további, elsősorban régészeti kutatásokat jelentik. Nováki Gyula elsősorban a várak leírását írta meg, a korábbi irodalmat és a történeti adatok nagy részét pedig Sárközy Sebestyén állította össze. Az összeállítás ugyanakkor nem tartotta feladatának a zempléni ún. „nagy várak" - Szerencs, Tokaj, Sárospatak stb. - ismertetését, mivel e rendkívül széles körben ismert várak kutatása részben befejezett, és róluk könyvtárnyi 1 Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai. Budapest-Miskolc, 1992. 150. 2 Sárközy Sebestyén-Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Abaúj-Torna megye várai (az őskortól a kuruc korig) I. In: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Új folyam. 1997. 1. 12-102.; Sárközy Sebestyén-Nováki Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (az őskortól a kuruc korig) II. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XL. (2001.) p. 143-178.; Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Újabb középkori várak a történeti Borsod megye területén. In: Műemlékvédelmi Szemle. XI. (2001) 1-2. 45-52. 3 Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XXXVII. (1999.). 329-348. 199