A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Simonyi Erika: Középkori templom és temető Felsőzsolca-Nagyszilváson

állánál egy összetört pipa két darabját találtuk meg, valamint a fentebb már említett 18. század eleji rézpénzt. Néprajzi gyűjtések számos történetét mesélik a visszajáró lelkek­nek, akik mindaddig nem tudnak nyugodni, míg rokonaik nem teljesítik az elhunyt kí­vánságát. Talán a zsolcai jelenség hasonló ahhoz az esethez, melyet Karcsa környékén jegyezték le 1960 táján: „...Egyszer volt egy asszony, Aki olyan boszorkányféle volt. Eltemették, de mindig feljárt. A kocsmába járt mindig inni. Minden második este vitt egy bütykös pálinkát. Egyszer azt mondja a kocsmáros az asszony fiának. - Anyád itt volt. - Hun lett volna az anyám, hát el van temetve. - Hát vitt el egy bütykös pálinkát. - Hiába viszi a pálinkát innen, az anyám el van temetve. Arra ne tartson számot, hogy kifizetem. - Hát akkor gyere el holnap este, hogy el fog jönni az anyád, kilenc óra után fog jönni. Úgy is volt, eljött az anyja. De nem merte megszólítani. Mentek együtt, mert a fia kikísérte a temetőbe. Elment a temetőig, ott eltűnt. Másnap kiásták a sírt. Ott volt a fejé­nél a bütykös... Akkor aztán azt javasolták, hogy fordítsák le hasmánt és akkor le kell szögezni. Hát, amikor szögezték le, akkor visított az asszony, de többet sohasem jött fel aztán már." 73 IRODALOM Balassa Iván 1989 A magyar falvak temetői. Corvina, Budapest Bárdos Edit 1978 Középkori templom és temető Kaposvár határában [Medieval church and a cemetery on the confines of Kaposvár.] SMK. 3. 187-234. 1987 Középkori templom és temető Kaposvár határában II. [Medieval church and a cemetery on the confines of Kaposvár. Part II.J SMK 8. 38-82. Borovszky Samu 1909 Borsod vármegye története. Budapest Csánky Dezső 1890 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. köt. Budapest ifj. Fehér Géza 1955 Az 1949. évi Mohács-csele-pataki mentőásatás. [Die Rettungsgrabung von Mohács-Csele-patak im Jahre 1949] ArchÉrt. (82) 212-228. Gádor Judit 1980 Ausgrabung in der Erdbung von Abaújvár Eine Kirche in der Gespanschaftsburg. Acta ArchHung. 32. 443-454. Györffy György ^ 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. köt. Budapest Hatházi Gábor 2004 A kunok régészeti emlékei a Mezőföldön. OH. V. 72 A 129. sír pipája a 18. század elejére jellemző ún. magyar típusú pipák csoportjába sorolható be, leg­jobb párhuzamait az egri várból ismerjük. (Kovács B., 1963. 255. és 260. IV. tábla 3., 5.) 13 Balassa I., 1989. 156-157. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom