A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Miklós-Czaylik Zoltán: Vaskohászat Északkelet-Magyarországon a Kr. e. 3. században: Sajópetri-Hosszú-dűlő

6. &é/7. Vasérclelőhelyek Északkelet-Magyarországon. Ivancsics Jenő térképének felhasználásával (lásd: GÖMÖR1 2000, 262.). A primer nyersanyag-lelőhelyeket feketével, a másodlagos (limonitkonkréciós) vasérceket szürkével jelöltük településen sikerült a vaskohászati emlékek mellett a hasznosított ércet is megtalálni, a vas előállítását nem a tágabb környezetben lévő, jól ismert ércesedésekkel, hanem egy helyi ércelőfordulással tudták összefüggésbe hozni (MYROSSAYOVÁ 1994, 1995, MIHÓK 1994). Mindezek alapján az a hipotézis fogalmazható meg, hogy a szkíta-kelta vaskohászat nyersanyagaként nagy valószínűséggel a másodlagos, folyóvízi üledékképződéshez köthető kis mennyiségű, de könnyen kitermelhető ércek szolgáltak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a rézércek bányászata is a másodlagos ércek művelésével kezdődött. IRODALOM CZAJLIK, Z. 2000 Activités métallurgiques á Velem-Szentvid et a Sajópetri. In: Guillaumet, J.-P. (éd.) Dix ans de coopération franco-hongroise en archéologie J 988-1998, Budapest, 67-76. 2002 Neue Ergebnisse in der Forschung der frühen Eisenverhüttung Nordostungarns (Aggtelek-Rudabánya Gebirge). CommArchHung 22. 5-14. 135