A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

került erősítést vinnie Regécbe, amelynek védelmét Eörsy Zsigmondra hagyta.

223 A vár, Eszterházy őrségével, Eörsy vezetése alatt aktívan részt vett az 1644 tavaszán és nyarán a Hegyalján és a Hernád völgyében folyó csatározásokban. Ez év május 24-én Eörsy Tolcsvára ütött katonáival, de Mikes Zsigmond ott időző csapataival szemben kudarcot vallott.

224 A vár, Szalárdy szerint igen zavarta a fejedelem Kassával folytatott levelezését, többek között ezért is volt sürgető annak bevétele.

225 Ez év júniusában a császári csapatok Kassa visszafoglalására tett kísérlete kudarcba fulladt, a sereg kénytelen volt visszavonulni. Rákóczi nem kockáztatott meg egy újabb előrenyomulást, hozzálátott a hátország még császári kézen lévő várainak elfoglalásához. Az 1644 februárjában behódolt Abaúj megyével biztosíttatta az ostromló sereg ellátását, portánként 12 kenyér és ugyanennyi font hús beszolgáltatására kötelezte az ott lakókat.

226 Az ostrom műveleteit Rákóczi Zsigmond vezette, Sárospatakról ágyúkat és hadiszerszámokat szállíttatott Regéc és Szendrő alá, hogy tavasszal az ostromot megkezdjék,

227 majd a harangodi táborból 700 gyalogost és 300 lovast vezényelt Regéc alá, a már ott tartózkodó katonaság megerősítésére.

22 Az ostrom azonban csak július végén kezdődött el a sáncok ásásával és a lövetés megkezdésével. Regéének egy külső fala hamar leomlott, ezért az omlásra Eörsy vassulymokat vetett ki, hogy az ostromlóktól magukat megvédje. Ekkor sebesebb lövőszerszámokat hoztak, amik a vár fekvése ellenére hamarabb átlövik majd a külső falakat, hogy a belső épületek rombolását is megkezdjék. Addig is, amíg azok meg nem érkeztek, folyamatosan lőtték a falakat. A nagyobb, negyven fontos ágyúk azonnal megtették hatásukat.

229 Az egyik első lövés majdnem Eörsy halálát okozta, aki ezek után nem gondolkodott tovább a vár feladásán.

230 Regéc elfoglalásával Rákóczi visszavágott Eszterházynak, annak korábbi dúlásaiért az újhelyi és a borsi uradalom területén. Örömmel írta 1644. augusztus 20-án kelt levelében: ,,Az Úr Isten áldomásából immár Regécz vára is a kezünkben lévén'". A fejedelem az 1645-ben megkötött linzi békében biztosította magának Regéc birtokát, amely így hosszabb időre a Rákócziak kezére került. Tanulmányomban azt kívántam bemutatni, hogy a kora újkori várak életét nem csak a nagy történelmi eseményeken, személyek sorsán, vagy a ma álló falak szülte romantikus képzeteken keresztül, hanem az egykor ott élt emberek mindennapjait szemlélve is meg kell vizsgálni. A legtöbb magánvár, de kisebb végváraink többségének személyzete is, a regéci vár lakóinak hétköznapjait élte. Egy-egy új tulajdonos beiktatása során megváltozott birtokpolitika, környékbeli hadjárat, vagy birtokon belüli esemény sokat változtathatott az életkörülményeken. A 17. század folyamán egyre inkább gazdasági központtá váló magánvárak életének kutatása azonban sok olyan információt fedhet fel számunkra, melyek nem csak a vizsgált korszakra, hanem jóval korábbi - a forrásKemény János levele Rákóczi Györgyhöz, 1644. május 30. TT 1880. 35. 224 Tóth, 1918. 118. 225 Tóth, 1918.261. 226 Korponay, 1878.443. 227 Czigány, 2001.301. 228 Tóth, 1918. 129. 229 Az 1644 augusztusában felvett inventárium a Czaig-ház egyik részéről megjegyzi, hogy nincs boltozata, mert azt ellőtték, valamint a régi konyha mellett való házban 151 golyóbist számoltak össze, melyeket a sáncból lőttek be ide. Ugyanakkor összeszedték a vár alá kiszórt sulymokat is, ez összesen 350 darab volt. E 156Fasc. 78. Nro. 34. 230 Szalárdy, 1980. 246-247.; Rákóczi György levele Kemény Jánoshoz, 1644. augusztus 20., TT 1880. 293. 231 Nagy, 1998.41. 260