A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Csorbakő tehát a 16-17. század fordulójáig jogilag az uradalom központja volt és a birtokot róla nevezték el. A századforduló után azonban már csak egy telek neve volt, így névleges központi szerepét is elveszítette. Csorbakő puszta vára Szuhogy falu része lett. FÜGGELÉK: ÚJHÁZ PÁLOS KOLOSTORA A kurityáni pálos kolostor a Perényiek kegyurasága idején Csorbakő várától délre 8 km-re, azaz 1 középkori mérföldre, Kurityán falu északkeleti határában alapította Perényi Imre 1408-ban Keresztelő Szent János tiszteletére az Ujháznak nevezett pálos rendházat. Bár a kolostor Kurityán falu mellett fekszik, a középkorban a hasonlóan közeli és szomszédos Nyárád faluhoz kötötték, így azt mindig nyárádi kolostorként emlegették. Az alapításról szóló oklevél 1420-as átirata fennmaradt, amelyből megtudhatjuk, hogy: „Emericus de Peren fundavit hoc monasterium ad honorem beati Joannis Baptistáé et donavit omnibus paramentis." Továbbá: „Insuper dedit terras intra metas possessionis Nyarag. Ibidem dedit unam vineam, de aliis autem vineis ibidem existentibus nonam partém vinorum. Item in Zenthpeter dedit aliam vineam, et terciam donavit in Possessione Korwthyan."

156 A kolostor építkezései elhúzódtak, adataink szerint ugyanis még tíz évvel később sem volt teljesen készen. Ezért Perényi Imre a befejezés költségeire 1418. március 18-án Konstanzban V. Márton pápától búcsúengedélyt kért és kapott a kolostor számára. Az alapító Perényi Imre nem sokkal ezután meghalt. 1418. július 25-én az egri káptalan előtt néhai Perényi Imre fiai János és István cserére léptek Emericus de Kwrythyannal (Kurityáni Imrével), aki: „possessionem suam Kvrythyan in comitatu Borsod", minden tartozékaival együtt azon határai közt, melyek alatt ő bírta, odaadja „claustro beati Joannis, quod Emericus de Peren edificare cepisset fratribusque heremitis ordinis sancti Pauli". S ezért az Abaúj vármegyei Tengerfaludot és még további 100 Ft-ot kapott.

157 Kurityán birtokába Zsigmond parancsára az egri káptalan még 1418. december 4-én be is iktatta a Perényi testvéreket.

158 1420. október 23-án néhai Perényi Imre fiai János és István előadják, hogy atyjuk lelki üdvösségére Szent János tiszteletére egy klastromot alapítottak „intra metas possessionis ipsorum Nyárád vocate",

159 s ezt egy Nyárád határából kihasított földrésszel és egy Kwrythyan nevű faluval látták el, mely utóbbi Nyárád faluval határos. Most az itteni remete barátok kérik, hogy e birtokaikat a király határoltassa meg. Az oklevélből megtudjuk, hogy a határjárás és iktatás ellentmondás nélkül végbement. Egyik felől határosok: Ormos és Horwath falvak, Karlo falu, Kazafalu.

160 156 Gyéressy B.

t 1978. 69. (Perényi Imre alapította ezt a monostort Keresztelő Szent János tiszteletére és gondoskodott minden berendezéséről és felszereléséről. ... Azon felül földet adott Nyárád [ma Felsőnyárád, Csorbakőtől dél - délnyugatra] falu határában. Ugyanott egy szőlőt adott, egy másik szőlőnek pedig a kilencedét adta. Hasonlóképpen Szentpéterben [Sajószentpéter] is adott egy szőlőt és egy harmadik szőlőbirtokot pedig Kurityán faluban.) 157 MOL DL 10705. (saját maga falvát Kurityánt Borsod vármegyében, [ti. odaadta] a pálos rendi Szent János rendnek, melyet Perényi Imre épített). 158 Czeglédy /., 1986-1987. 211-228. 159 MOL DL 10982. (Nyaradnak nevezett falu határán belül). 218