A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Perényi Péter 1526 után Perényi Péter rövid időre visszavonult a politikai életből. Ezt a szünetet kihasználva, a harmincas években kezdte el a pataki várának reneszánsz átalakítását. Tulajdonképpen csak a 1530-as esztendők végén tért vissza a közéletbe, ahol rövid ideig Magyarország legmeghatározóbb politikusa lett. Perényi Szapolyai János király pártján álló protestáns főúr volt, aki Szapolyai halála után Ferdinándhoz ment át. János 1540. július 17-én meghalt, de az uralkodó kérdése továbbra sem oldódott meg, hiszen még működött Fráter György és Török Bálint pártja, amely most János Zsigmond megkoronázásával kívánta Szapolyai politikai örökségét átmenteni. A másik oldalon kibontakozó csoport, Perényi Péterrel az élén, Ferdinánd vezetésével szerette volna egyesíteni az országot, de a váradi béke eredeti formájában: azaz a császár nyújtson komoly segítséget a török ellen. Ez utóbbi mozgalomnak volt tagja Bebek Ferenc is.

105 1541. augusztus 29-én a török megszállta Budát, ami új helyzetet teremtett Perényi pályájában is. Rövid időn belül elfoglalta Eger várát a kis létszámú zsoldos seregtől, mert mint mondotta: ha a gyenge Egert a török bevenné, akkor elveszne az egész Felvidék is. (Ez pedig érzékenyen érintette volna birtokait is.) Kinevezte a vár főkapitányának a sziléziai származású Varkoch Tamást és nyomban megkezdte az erődítési munkálatokat. Ferdinánd ezt soha nem bocsátotta meg neki és később Eger elfoglalása főszerepet játszott Perényi bukásában is. Bár Perényi Pétert még 1540-ben a király kancellárrá és magyarországi főkapitányává nevezte ki, minden bizonnyal ekkor már alig bízott benne.

106 Perényi a király szemében túlzottan önállónak tűnt. Már Egerrel magára haragította Ferdinándot, de a pataki várában rendszeresen tárgyaló és a felvidéki főurakból ligát alapító Perényi Péter potenciális veszélyt jelentett a Habsburgok magyarországi királyságára. Ferdinánd előtt napirendre került Perényi háttérbe szorítása. A következő esztendőben nagyobb szabású birodalmi sereg indult Buda felmentésére. A II. Joachim brandenburgi őrgróf vezette hadsereghez csatlakozott Perényi Péter vezetésével egy magyar egység is. Ennek a magyar seregnek egyik hadnagya volt Bebek Ferenc. A hadjárat azonban már eleve kudarcra volt ítélve, amikor csak 1542 szeptemberében indult meg, hiszen az időjárás ekkor már csak rövidke ostromlást engedett meg. A második hibát Joachim követte el, amikor Buda helyett (Perényi ellenvéleményével szemben) Pestet kezdték támadni. Mindezek következtében már október 4-én elakadtak és Esztergomba kellett visszavonulniuk. Október 10-én Ferdinánd az ellenséggel való egyetértés és gyanús üzelmek miatt elfogatta Perényi Pétert. A vádpontok között szerepelt Eger korábbi elfoglalása is. Természetesen Perényi csak bűnbakja volt a pesti sikertelenségnek, akit nem sokkal később Bécsújhelyre zártak be. Az igazi indok az volt, hogy a leggazdagabb felvidéki urakból megszervezett ligájában túlzott erőre tett szert. Ferdinánd a per tárgyalását folyamatosan halasztgatta, végül Perényi Péter hat esztendeig volt börtönben Bécsújhelyen, bár innen kiszabadult, de ezt követően röviddel, 1548ban meghalt.

107 Padi Zsigmond P., 1985. 218. Féld I.-Cabello, J., 1980. 58. Pach Zsigmond P., 1985.227. 196