A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

sunk nem is szól már magáról a csorbakői várról. Csorbakő a Perényiek birtokigazgatási központja lett. Az uradalomról is csak annyit tudunk, hogy 1507. december 3-án Perényi Imre hálája jeléül eladományozta Kisfaludot tiszai révével és minden haszonvételével Bakócz Tamás esztergomi bíboros érseknek.' 1519-ben meghalt Perényi Imre nádor, örököse fia, a még gyermek Perényi Péter lett. Nagykorúvá válásával nyomban kinevezték temesi ispánnak. Az alig felnőtt Péter rangja miatt Mohácsnál a magyar sereg balszárnyát vezette, ahol a csatát túlélte, noha alig volt katonai tapasztalata. Az apja által oly kedvelt és a közelmúltban épített reneszánsz Siklós 1529-től közvetlenül a török frontvonalra került, így Péter jobbnak látta székhelyét a védett felvidéki birtokaira helyezni. Elvileg szóba jöhetett volna ismét Csorbakő vára is, ahol száz éve még ükapja rendezett be családi központot, de Péter a jobb fekvésű Patak városát választotta, ahol az 1530-as évek közepétől megkezdte a vár három évtizedig tartó reneszánsz átépítését. így a Perényi-székhely hiába került vissza északra, a család látóköréből már kiesett az erdő közé zárt, mindentől távol eső Csorbakő vára. Összefoglalva tehát, Csorbakő két generáció alatt volt igazi központ; Perényi Imre titkos kancellár és fia István asztalnokmester itt lakhattak, amennyiben politikai feladataik nem szólították el őket. Pálos rendházat alapítottak, sőt oda is temetkeztek. Tehát igazi főúri rezidenciát alakítottak itt ki. István testvére János alatt Palóci Simon még érdemesnek tartotta elfoglalni, János pedig visszaszerzi, sőt mezővárost is csatolt uradalmához, mégsem maradt Csorbakő a székhelye, hiszen Terebesen temették el.

104 Fiai a váruradalmat majdnem elvesztették, csak nehezen sikerült megtartani, egy darabját Szilágyi Erzsébet időlegesen ki is szakította belőle. Csorbakő ekkor már korántsem volt olyan fontos családi központ, mint az alapító Perényi Imre, vagy idősebb Perényi István idejében. Már a birtokok között is másodlagos szerepet tölthetett be, hiszen Perényi Miklós már nem innen, hanem füleki birtokáról tagadja meg testvérétől, Erzsébettől az uradalom átadását. Lakófunkcióját már valószínűleg elveszítve, csak gazdasági, birtokirányítási haszna volt a várnak. A Perényiek minden bizonnyal már nagyon ritkán látogattak ide. Utánuk a nádor Perényi Imre még kevesebbet foglalkozott vele, sőt uradalmából maga ajándékozott el. Imre Siklóson, fia, Péter pedig Patakon épített reneszánsz családi központot. Tulajdonosváltás Csorbákon A Perényiek és Bebekek politikai pályája Mohács után Csorbakő életében Mohács után jelentős változások következtek be, amelyeknek politikatörténeti aspektusai sem érdektelenek számunkra. Röviden ezért szeretném felvázolni a vár eddigi tulajdonosának, Perényi Péternek és az új birtokosnak, Bebek Ferencnek pályáját ezen időszakban. Sugári, 1980.163-164. KubinyiA., 1991.217. 195