A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Csorbakőről legközelebb 1482-ben hallunk, immár nemcsak az uradalmáról, hanem a várról is. Szeptember 15-én Szécsényben adta ki határozatát Guti Ország Mihály nádor az egri káptalannak, hogy intse meg Perényi Miklóst, aki nem adta ki testvérének, Palóci Istvánnénak, Erzsébetnek a leánynegyed, hitbér és jegyajándék címen az alábbi birtokokat: Gömör vármegyében Chorbakw, Felseu Telekes és Alsó Thelekes, Borsod vármegyében Solad, Nyarad, Chorbakw, Kelechen, Thewysses és Ormos.

9 Eszerint már Perényi Miklós kezelte Csorbakőt, aminek a teljes értéke megegyezett testvére leánynegyedével. Az oklevél érdekessége, hogy kétszer is felsorolták benne magát Csorbakőt, egyszer Gömörben, egyszer Borsodban. Nem tudni, hogy az oklevél kiadója, vagy maga Perényi Erzsébet volt-e olyan tájékozatlan, hogy nem tudták, melyik megyében van a vár. Sőt az is furcsa, hogy nem szerepelt benne Szuhogy sem, ami nélkül elképzelhetetlen Csorbakő. 1483. február 14-én jelentette az egri káptalan a nádornak, hogy noha Füleken megintették Perényi Miklóst, de ő továbbra sem volt hajlandó átadni a megjelölt birtokot, mire Guti Ország Mihály maga elé rendelte.

100 Mivel a vár és uradalom nem került a Palóci család tulajdonába, így feltételezhetjük, hogy a nádori szigor hatástalan maradt, illetőleg egy másik birtokkal elégítették ki Perényi Erzsébetet. 1483. már az az esztendő, amikor a Perényi család nemhogy az egri káptalan intésére, hanem még a király seregeire is fittyet hányt. Perényi István és testvére, Miklós ekkor az erős Fülek várába tette át székhelyét (láthattuk, a káptalan is itt intette meg Miklóst) és megpróbálták önállósítani magukat a környéken. Pusztították a vidéket, sőt még Kassát is kirabolták, mire Mátyás seregeket küldött Fülekre, akiket ágyútűzzel fogadtak. Végül a király újabb hadsereget küldött ellenük és a birtokaikat elkobozta.

1 ' A Perényiek a későbbiekben durva jogsértésnek tekintették az esetet, amiről Perényi Imre 1493-ban így emlékezett meg: „... per potentissimus regem Mathiam ab eiusdem et dicti sui genitoris manibus non sine eorum ignominia, gravissimaque oppressione et honoris detrimento violenter occupatorum ..."

l0 A lázadó Perényi István még 1487. szeptembere előtt meghalt. A családi birtokok egy részét azonban Mátyás később visszaadta az egyetlen örökösnek, Perényi István fia Imrének. Az utolsó Perényi-birtokosok Csorbakön Perényi István fia Imre tehát 1490-ben Terebes, Füzér és Újvár mellett Csorbakő és uradalmának birtokosa is volt. 1504-ig Imre az asztalnokmesteri címet töltötte be, amikor megválasztották nádornak. Központi székhelye Terebesen volt, ezt bizonyítja, hogy ott 1504-ben pálos kolostort is alapított. Az 1510-es években szerezte meg Siklóst, ami haláláig az igazi központja lett. 1515-1519 között olasz mesterekkel építtette át siklósi várát reneszánsz stílusban. Az új, kényelmes székhelyéről azonban gyakran látogatott el Terebesre. A két vára között ideális új pihenőhelye a hevesi Debrő és a borsodi Ónod vára lett. Terebesre menet bár valószínűleg gyakran nézett be kisebb váraiba, Füzérre és Csorbakőre is, de azok végleg elveszítették lakófunkciójukat. Ezért írott forrá99 Sugári., 1980.225. 100 Sugári., 1980.225-226. 101 Féld I.-Cabello, J., 1980. 52. 102 Tringli /., 1992. 189. (... melyeket, - ti. Terebes, Füzér, Csorbakő, Fülek, Újvár, Sztropkó várát és más birtokokat - a nagy hatalmú Mátyás király tőle és atyjától nagy megaláztatással, igen súlyos elnyomásukkal, méltóságuk kárára erőszakosan foglalt el...) 194