A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

forint kifizetésére és minden birtokuk elvesztésére ítélte a Perényieket. Egy nappal később, 6-án, Mátyás oklevelében a neki járó vérdíj bírói kétharmadát anyja kérésére Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Erzsébetet már szeptember 21-én visszaiktatták Polgáryegyház birtokába, bár Perényi István és Katalin tiltakozott ellene. A következő napokban kiszálltak többek között Ernődre, Adolmanra és Kisfaludra a bírák, amelyeket Szilágyi Erzsébetnek ítéltek kártérítésként.

95 Bár az emődi birtok elvesztése súlyosan érinthette a Perényi családot, a csorbakői uradalom többi birtokát meghagyták a kezükben. A következő fél év során azonban a Perényi családnak sikerült a király ítéletét gyökeresen megváltoztatni. Nyilván ehhez komoly közbenjárásra és pénzösszegre volt szükségük. 1466. április 16-án adta ki Mátyás király azon oklevelét, amelyben visszavonta a család teljes jószágvesztéséről szóló korábbi ítéleteket. Egyben kérte a debreceni officiálisát, hogy a per során lefoglalt Perényi-birtokokat adják vissza nekik, köztük Polgár földjét halogatás nélkül. Minden bizonnyal a többi birtok ügyében is születtek ilyen királyi utasítások.

96 Mivel Perényi István 1468-ban ismét udvari pozíciót töltött be, így a király bizalma csak erre a rövid időre rendült meg benne ekkor. Sőt Hunyadi Mátyás leghűségesebb bárói közé verekedte vissza magát, amiért nem maradt el a jutalma: tárnokmesterré nevezte ki Mátyás. Az előbb felvázolt pereskedés anyaga egy 148l-es átirat során maradt fenn, amikor ismét kiújult a vita Erzsébet és Perényi István között. Peranyagként, illetve bizonyítékként ekkor átírták a korábbi bírósági határozatokat, amire a felek hivatkozni tudtak. Az 1481. augusztus 2-án kiadott oklevélből arról értesülünk, hogy Szilágyi Erzsébet a Perényiek által okozott károk fejében 1465-ben beiktatta magát kártérítés címen többek közt (az elsőként említett, tehát legértékesebb) Ernőd, Adolman és Kisfalud birtokaiba, amelyek a csorbakői uradalom részei voltak. Ezeket Perényi István 1475-ben erővel ismét elfoglalta. Ezért Erzsébet Bátori István országbíró elé vitte az ügyet, ahol bemutatta azokat az előbb már látott okleveleket, amelyekben a király neki ítéli a teljes vérdíjat (1465. július 6.). Perényi István ügyvédje pedig Mátyás 1466. április 16-i végzésére hivatkozott, ahol eltekintett a birtokvesztés terhétől. Erzsébet viszont Mátyás 1466-os oklevelét úgy értelmezte, hogy az csak Polgár birtokának azonnali visszaadását jelenti, a többi Perényi-birtok a kezén maradhat visszaváltásig, kártérítés fejében. Az 148l-es bírósági határozat értelmében az elfoglalt birtokokat Erzsébetnek viszszaítélték, de Perényi ügyvédje fellebbezett ellene, ugyanis védence hajlandó volt az ítéletet követő 15. napon kifizetni az összesen 1600 arany forintra rúgó vérdíjat és kártérítést.

97 Bár a birtokok megmaradtak, de már látható, hogy a Perényi család nem bírta Mátyás király kegyeit. Érdekes, hogy az 148l-es ítélet pontosan egybeesett Mátyás azon törekvésével, amelyben megkezdte fia, Corvin János trónörökösödésének előkészítését. E célból nagy birtokokat adományozott neki, sőt a sajátján túl az összes királyi kézre került földet is. Ebben az időben pedig több főúrtól kobozott el birtokokat, többek közt Perényi Istvántól is.

98 Noha Csorbakőből nem kapott végül földeket Corvin János, mégis az ezzel kapcsolatos hosszú pereskedés jelentős vagyonnal gazdagította a Hunyadi családot. Tringli L, 1992. 175. TringliL, 1992. 176. MOL DL 16236. Regeszta: http://www.arcanum.hu/mol/ Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A., 1998. 250. 193