A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

elhúzódott, a Perényieknek mégsem sikerült az elfoglalt területüket uradalmuk mezővárosához, Emődhöz csatolni. Még Perényi János életében azonban új adományt nyert birtokaira, köztük a csorbakői uradalomra is. Ennek előzménye, hogy V. László király 1452. szeptember 4-ig III. Frigyes német király fogságában volt, így csak kiszabadulásával indulhatott meg az ország belpolitikai helyzetének konszolidálása. A birtokviszonyok rendezésében részint a fennálló helyzetet, részint az 1439. évi állapotot tekintette alapul. A főurak birtokait most új, érvényes királyi birtokadományozási oklevéllel szentesítette.

91 Ezen törekvés eredményeként látott napvilágot 1455. január 10-én Pozsonyban az az oklevél, amely Perényi János tárnokmestert új adománylevéllel erősítette meg korábbi birtokaiban. Csorbakő uradalma újabb földdel bővül: a Szabolcs megyei Radi faluval, továbbá azt is megtudhatjuk, hogy Polgár, Kékes és Thennighaz (Nagycsécs) birtokok prediumok, azaz puszták. A király tehát újra bevezette a családot a régi Perényi-birtokokba ezzel a levélévei.

92 Csorbakő uradalma ijj. Perényi István és Miklós birtokában Perényi János halála után, 1458-tól a csorbakői uradalmat legidősebb fia, ifj. Perényi István igazgatta. István kapcsolata a királyi udvarral már korántsem olyan felhőtlen, mint az elődei alatt volt. Kezdetben ugyan megpróbált jó viszonyt kiépíteni Hunyadi Mátyással, ezért is vett részt a Giskra-ellenes hadjáratokban. Ezt még a király is honorálta, amikor 1463-ban asztalnokmesternek nevezte ki. 1464-ben rész vett a Frigyessel kötött béke ratifikálásán Székesfehérvárott. 1466-ig töltötte be az asztalnokmesteri címet, majd két évig nincs udvari posztja, amikor 1468-ban két évre főlovászmester lett. 1467-ben valószínűleg részt vett a főúri lázadásban, ugyanis ekkor nem volt semmilyen rangja sem.

94 Még asztalnoki tiszte alatt összeütközésbe került a királyi családdal. 1465-ben Hunyadi Mátyás anyja, Erzsébet évekig tartó pert indított Perényi István és anyja, Katalin ellen, amelyben érinti a csorbakői uradalom egy részét is. Az ügy egy korábbi hatalmaskodási eset körül forgott, amelyben még néhai Perényi János elfoglalta Szilágyi Erzsébet Polgáriegyház nevű birtokát. A földet a család bizonyára nem adta vissza Erzsébetnek, ezért Guti Ország Mihály nádor bűnösnek találta a Perényieket hatalmaskodás vádjában és 1465. július 1-jei ítéletlevelében fő- és jószágvesztésre ítélte őket. Azonban a bárói rangjuknál fogva eltekintett a fővesztés terhétől 100 márka vérdíj kifizetése ellenében, de ezzel szemben elveszítették összes várukat, városaikat, mezővárosaikat, falvaikat és minden örökölt javaikat. Az összeget kétharmad részben a bírónak, egyharmad részben a felperesnek kellett kifizetni. Az esettel a Perényiek magukra haragították Erzsébet mellett a királyt is. Az ítélet értelmében tulajdonképpen minden jószágukat, köztük az egész csorbakői uradalmat is elveszítették. Július 5-én már Hunyadi Mátyás ítélkezett egy másik esetben, amelyben Perényi István és az anyja mellett már bűnösként szerepeltek testvérei: Miklós és Péter is. A király okleveléből megtudhatjuk, hogy itt egy elbitorolt makkos erdő képezte a vita tárgyát. Ugyanakkor Mátyás itt a felperesnek okozott korábbi és mostani károkért 1200 91 Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A., 1998. 208-209. 92 MOL DL 14909. 93 Tringli /., 1992. 183. 94 Féld l.-Cabello, L, 1980. 51. 192