A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

azokat és tartozékait a maga számára lefoglalta. A kihallgatott tanúk, köztük: oppidi Rwdabanya judex Clemens Hwthman, Antonius Kowach judex possessionis Edelyn (Rudabánya mezőváros bírája Clemens Hwthman, Edelény falu bírája Kovács Antal) ezt mindnyájan vallomásukkal megerősítik."

144 A következő esztendőben, 1568-ban meghalt Bebek János, akinek törvényes örököse felesége, Bolyki Erzsébet lett. Ugyanezen évben a birtokot Bolyki Erzsébet kezéből majdhogynem elvették, amikor: „Mérey Mihály Miksa király nádori helytartója megparancsolja az egri káptalannak, hogy néhai Erdödy Bakács Miklós, Bakács Tamás bíbornok és esztergomi érsek testvérei fia idősb. Erdödy Péter fia néhai Monyorokeréki Erdődi Péter dalmát horvát és szlovén bán fiait: Tamást, Pétert János és Györgyöt iktassa be Perényi István fia néhai Gábor országbíró és Abaúj vármegyei főispán birtokába s többek közt a Borsod vármegyei Chorbakeo vár birtokába is. Mely minthogy Gábor magtalanul halt el őket a néhai Erdödy Tamás akkori győri püspök, későbbi bíbornok esztergomi érsek és néhai Perényi Imrével kötött szerződés alapján melyet Ulászló király is megerősített megilleti. De midőn a káptalan, a töröktől való félelem miatt Szendrő várában castrum Czorbakeő, necnon possessiones Nyarad, Keleczen, Alsó Telekes, Ormosd, Teowises, Felseő Telekes et Zonhod Borsod vármegyei falvak birtokába be akarta iktatni, ellenmondó volt." Endrődi Péter bán fiai tehát a Perényi család örököseiként kívánták megszerezni a csorbakői birtokot, nem ismervén el itt az 1541-től érvényes Bebek-birtoklást. Perényi Gábor 1567-ben halt meg utód nélkül, ugyanekkor halt meg az utolsó Bebek férfiörökös, János is. Az Endrődi család helyzetét megkönnyítette, hogy Csorbakőt Bebek János özvegye örökölte, akit kiforgathattak volna a vagyonából. Azonban az ügy korántsem volt ilyen egyszerű, hiszen az Endrődi-igény benyújtására több tiltakozás érkezett: „Nyarad és Zonhod falvakra: Bolki de Bolk Kálmán leánya Bolyki Erzsébet özvegy Pelsőczi Bebek Jánosné nevében. Zonhod és Alsó Telekes falvakra a néhai Bebek János részére ugyanő." A többi faluban azonban megjelentek az újabb birtokigénylők: „A Keleczen falura nézve Zolthay István felsége szendrői főkapitánya. Alsó Telkes faluban levő birtokrészekre Putnoki másként Horváth Pál, Perkesházi Perkes György s ennek fia István. Felső Telekes falura nézve serkei Lorántfy László és Horváth György de Horváth és Horváth András felesége Báthory Margit; Teovises falura nézve Ursinus Ferencz de Szepsi őfelsége a király nevében, Ormos mostan puszta falura nézve nemes Nagymaróti Karnyik Pál de Lásza Lászai György és Imre nevében."

145 Bizonyítékként a tiltakozáshoz még ezen évben összeírták a csorbakői birtokot, amelyből a váruradalom gazdasági helyzetét is láthatjuk:

146 Chorba kew lerontott vár tartozékait, melyeket néhai Bebek János bírt, a Zoltay István szendrői főkapitány és Ursinus Ferenc provizor 1568. március l-jén összeírták: Alsó Telekes portio (rész): 4 egész jobbágytelek, 1 zsellér. Kelechen possesio totális (egész falu): egy egész jobbágytelek, 2 zsellér és egy szabados. Nyarad possesio totális (egész falu): 4 fél jobbágytelek 5 zsellér és 28 puszta. Szwhogy totális (egészen): 1 egész telek, 3 féltelek és 5 zsellér, egy szabados. Fölső telekes portio (rész): 1 zsellér. A Bebek család 1568-ban minden bizonnyal sikerrel járt, mivel a későbbiekben is megőrizhették birtokaikat. A néhai Bebek János és Bolyki Erzsébet egyetlen törvényes BAZmL, XV/17, 3. doboz, Csorbakő, 1404-1864., vö. NRA Fasc. 522. No. 18. BAZmL, XV/17, 3. doboz, Csorbakő, 1404-1864., vö. NRA Fasc. 509. No. 9. UetC, Fasc. 88. No. 11. 214