A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

3. kép. Csorbakö és környékének légi felvétele. FÖMl, 2000 augusztusi repülése Samu foglalta össze legrészletesebben a csorbakői vár történetét.

7 Rövid, de tartalmas összefoglalást nyújt Szuhogy történetéről az 1939-ben megjelent, Klein Gáspár által szerkesztett mü.

8 A Csorbakőről szóló okleveles adatokkal Borovszky Samu, Mályusz Elemér és Engel Pál foglalkozott. A vár régészeti feltárása 1928-ban indult meg, ekkor a várhegy északkeleti oldalán Saád Andor jégkorszakbeli barlangot tárt fel. Ekkor figyelt fel azokra a gyengén ezüstözött rézlapkákra, amelyeket a Borsod-Miskolci Múzeumba (a mai Herman Ottó Múzeum) beszállítva megállapították Leszih Andorral, hogy azok pénzhamisítás céljára szolgáltak. A környékbeli emberek kőbányászás és kőpor-kitermelés közben hasonló darabokat, illetve középkori cserepeket gyűjtöttek össze. Leszih Andor még 1928-ban több kutatóárkot húzott a várban, de a későbbi feltárások folytatásával, a korszak régészeti munkamódszere alapján megbízta az ásatásokon kezdettől fogva részt vevő Szegő András szuhogyi cipészmestert, aki korábban már 200 darab rézlapkát és lemezhulladékot talált a várban. Szegő egyébként ezt megelőzően bányász volt, de érdeklődő emberként több évig kutatgatott a várhegyen, ekkor gyűjtötte be ezeket az emlékeket, amelyeket gondosan megőrzött. Az ásatások Szegő András vezetésével kisebb-nagyobb megszakításokkal a II. világháborúig folytak. Munkáját nem irányították, és nem is befolyásolták, a Miskolci Múzeum egyetlen kikötése az volt, hogy az előkerülő leleteket szolgáltassa be a múzeumnak. 1 Borovszky S., 1909.41. 8 Klein G.-Péchy-Horváth R., 1939. 152-153. 9 Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 52. 168