A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

8. kép. Bronztárgyak (Fotó: Kulcsár G.) felénél, az ártéri magas part aljában folyt a 19. század második felében. A halom maga mintegy 80 méter hoszszú, és 40 méter széles, lefelé kissé szélesedik. A halom tetején két gödör van (11. kép), melyeket Kiss Norbert tájékoztatása szerint iskolatársai ástak ki. A gödrök különböző mélységüek, az egyik 60 cm, a másik 170 cm mély, így megfigyelhettük, hogy a föld hordott, réteges. Az egész halomdomb gyepes, 2003. 04. 26-án bejártuk, és a következő őskori cserepeket találtuk (HOM Ltsz. 2003.1.7-14.): kívül-belül fekete, simított felületű oldaltöredék, durva, szemcsés anyagú oldaltöredék, simított felületű kavicsszemcsés cserép, téglavörös paticsrög. Egy nagyjából háromszög alakú, 1,6 cm hosszú obszidián pattintékot és egy középkori korongolt cserepet találtunk május 9-én Paszternák Istvánnal és Jenéi Anitával, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeivel. A terület légi felvételeit átnéztem a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában," és Vilmánytól északra, Göncruszka felé a Középső-mező és a Haraszt-domb irányába ívelő dupla fehér ív tűnt fel, mely a szántásban kiválóan látszik. Az északi dupla ív között patakmeder van. Ez az ívelő ómega vagy patkó alak szépen látszik a Földmérési és Távérzékelési Intézet 2000. évi színes légi felvételén. A második katonai felmérésen

1 az északi ívben (10. kép) élő vizet jelzett a rajzoló, mely a „Betschaly Puszta" melletti tóval kötötte össze a Hernád árterét. A területet bejártuk 2003. október 7-én Csengén Piroskával és Hajdú Istvánnal és láttuk, hogy a víznek szabályozott medre van, amit a 10 000-es térkép is mutat (12. kép), egészen a Vilmány-Göncruszka közti út hídjáig. Ettől a ponttól ma száraz a terület, majd mélyedés és nádas, elmocsarasodott szakasz következik magas déli parttal. A mocsaras rész lényegében a vasút nyugati töltésénél már látható, a 10 000-es térképen nyomon követhetjük. A sánc íve északkeletről déli irányba ível, jól alkalmazkodik a terepviszonyokhoz, s a keleti sáncrészen Vilmány és Göncruszka határmezsgyéjén állt a Lány-kő a térképünk szerint (12. kép), tengerszint feletti magassága 190,8 m. Bodnár Tamás a helyet ismeri, s szerinte ez a kő középkori faluhatárt jelzett. Az októberi terepjárásunkkor megkerestük a helyszínt, a követ kettétörve találtuk " Hadtörténeti Múzeum Térképtára. Filmkép szám 359/5878. Nyt.szám 57354. 7405/88. Repülési év: 1988.08. 16. 12 2000. évi felvétel. 4523. szám. 13 Hadtörténeti Múzeum Térképtára, XLI-41. második katonai felmérés. A térkép nyomtatásra való előkészítését Csáki Csillának köszönöm. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban Vilmány Kisfalu részéről van úrbéri térkép 1853-ból, jelzete Bm. U.365., de a ferdén Ny-K irányú terület lényegében kis határra utal, a mi szempontunkból régészetileg nem tartalmaz adatot. 76