A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Bencsik János: Balassa Iván Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

BALASSA IVÁN BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN BENCSIK JÁNOS Balassa Iván 2002-ben bekövetkezett elhunyta óta számos nekrológban, megemlékezésben idézték alakját, méltatták munkásságát.' A bárándi temetésen az a gondolat foglalkoztatott - miként a tanítómesterrel szemben a tanítvány hálát érez -, törleszteni e szerény dolgozatommal a Balassa professzor irányában létező adósságomat. Nemcsak az idősebb generáció tagjaként lehetett jelen életünkben, hanem általában gyorsan és pontosan reagált kéréseinkre is. Készségesen vett részt szakmai programjainkon, egy-egy konferencián vállal? és tartott hol elméleti, hol egyébként apró, részletkérdéssel foglalkozó előadást.

2 Ezért jutottam arra az JT elhatározásra, hogy összefoglaljam munkásságának a címben jelölt szeletét. Kötelezettséget pedig azért éreztem, mert szerepvállalásával nem egyszer erősítette a Tokaji Múzeum illetve a Városszépítő Egyesület (Tokaj) honismereti munkáját.

3 Ezáltal is kötődött Zemplénhez. A néprajz tudománytörténetében is jelentős eredményt hozhat annak a vizsgálata, hogy a hazai tudományos élet kiemelkedő egyéniségei miként kötődtek egy-egy településhez, avagy tájhoz, kisebb régióhoz,

4 s e kötődés miként termékenyítette meg a szaktudományt, hogyan érhető tetten kötődésük munkásságukban. Mikor és mit tartott érdemesnek a kutatásra, milyen adatokra bukkant, hogy azáltal, s eredményeik révén beemelhessék a kisebb-nagyobb közösséget a hazai tudományosság körébe. Ekként tanulmányozta Györffy István Mezőkövesd példáján a kettős településszerkezetet, ezzel Balassa Iván (1917-2002) 1 Széphalom. 2002/12. Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, Sátoraljaújhely. 2 Zempléni Múzsa III. évf. 1. sz. 2003. 11.; Pocsainé Eperjesi Eszter: Búcsú Balassa Ivántól. 81-83. 3 Balassa Iván: Adatok a Bodrog halászatának történetéhez: a rekesz. Tokaj és Hegyalja VII. 75-85. 4 Fél Edit: A saját kultúrájában kutató etnológus. Ethn. 102. 1-2. szám. 1991. 1-8. 583